Commons:Licencelés

From Wikimedia Commons, the free media repository
(Redirected from Commons:Licencfeltételek)
Jump to: navigation, search
This page is a translated version of a page Commons:Licensing and the translation is 70% complete. Changes to the translation template, respectively the source language can be submitted though Commons:Licensing and have to be approved by a translation administrator.

Other languages:
العربية • ‎asturianu • ‎беларуская • ‎català • ‎čeština • ‎dansk • ‎Deutsch • ‎Ελληνικά • ‎English • ‎Esperanto • ‎español • ‎euskara • ‎suomi • ‎français • ‎galego • ‎Alemannisch • ‎עברית • ‎magyar • ‎Bahasa Indonesia • ‎íslenska • ‎italiano • ‎日本語 • ‎ភាសាខ្មែរ • ‎한국어 • ‎Nederlands • ‎occitan • ‎polski • ‎português • ‎português do Brasil • ‎română • ‎русский • ‎slovenčina • ‎slovenščina • ‎svenska • ‎Türkçe • ‎українська • ‎Tiếng Việt • ‎中文 • ‎中文(简体)‎ • ‎中文(繁體)‎
Shortcut
COM:L

For the country by country licensing rules, please see Commons:Copyright rules by territory.

Ez az oldal a jogi végzettséggel nem rendelkezők számára igyekszik példákon keresztül bemutatni a szerző jogok Commonsra értelmezhető vonatkozásait. Célja, hogy segítsen eldönteni egy adott képről vagy médiafájlról, hogy az feltölthető-e a Wikimédia Commonsba.

A Wikimédia Commons csakis szabad licencelésű anyagokat fogad el, azaz olyan képeket és egyéb médiafájlokat, amelyeket bárki, bármikor, bármire felhasználhat.[1]

A Wikimédia Commons csak olyan anyagokat fogad el, amelyek

  • kifejezetten szabad licenc alá tartoznak, vagy
  • Közkincsnek számítanak legalább az Egyesült Államokban és a mű forrásának országában.

A Wikimédia Commonsba nem tölthetők fel "fair use" anyagok, ennek angol nyelvű indoklásáért lásd Commons:fair use. A kizárólag nem kereskedelmi jellegű felhasználást engedélyező licenceket a Commons szintén nem tudja elfogadni.

A képre vagy médiafájlra vonatkozó licencet a fájl leíró oldalán kell megjelölni egy megfelelő licencsablonnal. Az adott licenc által igényelt összes információ a leíró oldalon kell megadni. Ezen információ elég kell hogy legyen ahhoz, hogy mások is ellenőrizhessék a licenc állapotát. A licencet ezért legjobb lenne a megfelelő mezőben már a feltöltéskor megadni.

Ha egy szerzői jog tulajdonostól szeretnél engedélyt kérni, akkor használd az angol nyelvű email sablonok egyikét.

A quick introduction

Elfogadható licencek[edit]

A szerzői jogi licenc tulajdonképpen egy hivatalos engedély, amely kijelenti, hogy ki és hogyan használhatja a szerzői jogvédelem alatt álló művet. Ezt a licencet csak a szerzői jog tulajdonosa adhatja meg, aki általában maga a szerző (fényképész, festő meg ilyesmi).

This cartoon explains why Commons does not accept "noncommercial" licenses. Click to view the full-size image.

All copyrighted material on Commons (not in the public domain) must be licensed under a free license that specifically and irrevocably allows anyone to use the material for any purpose; simply writing that "the material may be used freely by anyone" or similar isn't sufficient. In particular, the license must meet the following conditions:

Minden Commonson található anyagot szabad licenc szerint kell licencelni, azaz az anyagot bárki, bármire használhatja. Részletesebben, a licencnek az alábbi feltételeknek meg kell felelnie:

  • Engedélyezni kell az újbóli kiadást és a disztribúciót.
  • Engedélyezni kell a származtatott művek kiadását.
  • Engedélyezni kell a mű kereskedelmi jellegű felhasználását.
  • The license must be perpetual (non-expiring) and non-revocable.
  • A licencnek örökéletűnek és visszavonhatatlannak kell lennie.
  • A mű létrehozóinak nevesítését meg lehet követelni.
  • A származtatott művek a forráséval megegyező licenc alatti kiadását meg lehet követelni.
  • Digitális disztribúció esetén másolásvédelem nélküli, nyílt fájlformátum használatát meg lehet követelni.

Sometimes, authors wish to release a lower quality or lower resolution version of an image or video under a free license, while applying stricter terms to higher quality versions. It is unclear whether such a distinction is legally enforceable, but Commons's policy is to respect the copyright holder's intentions by hosting only the lower quality version.

Az alábbi korlátozásoknak nem szabad a képre vagy a médiafájlra vonatkozniuk:

  • Csak a Wikimédia használhatja (erre az egyetlen itt található kivétel a Wikimedia logók és egyéb grafikák gyűjteménye, amelyek a Wikimédia Alapítvány jogvédelme alatt állnak).
  • Kizárólag nem-kereskedelmi vagy oktatási célra.
  • Csak "fair use" használatra.
  • A mű létrehozóinak értesítése kötelező, nem pedig lehetséges.


Általában elmondható, hogy az alábbi anyagokat nem lehet feltölteni:

  • Nem szabad licencelésű szoftverről készült képernyőkép. A GPL vagy hasonló licenc alá helyezett programok képernyőképeit azonban fel lehet tölteni. Bővebben angolul a Commons:Screenshots-ban.
  • TV, DVD és videójáték képernyőképeit. Bővebben angolul a Commons:Screenshots-ban.
  • Szerzői jogvédelem alatt álló művek beszkennelt vagy lefényképezett változatai, így többek között könyvborítók, lemez/CD borítók, stb. Bővebben lásd: Commons:Derivative works.
  • Szerzői jogvédelem alatt álló jelképek, logók, stb. Nem összetévesztendő a védjegyekkel (angolul: Commons:Trademarks)
  • Makettek, maszkok, játékok és egyéb olyan tárgyak, amelyek egy szerzői jogvédelem alatt álló mű alapján készültek - például rajzfilm- vagy mozifilm-szereplőről (itt nem a színészről van szó, hanem a színész által megformált szerepről).

A Commons számára engedélyezhetők olyan művek, amelyek nem állnak szerzői jogvédelem alatt (például mert közkincsnek számítanak). Erről bővebben lásd lejjebb a közkincs bekezdést.

For an explanation of the justification for this licensing policy, see Commons:Licensing/Justifications.

Többszörös licencelés[edit]

This cartoon demonstrates the utility of including a Creative Commons license. Click to view the full-size image.
Példa egy szabad licencelésű, saját képre. Az alkotó GFDL és CC-BY-SA kettős licenc alá helyezte (lásd a kép leíró oldalát)

Egy fájlhoz tetszőleges számú licencet lehet megjelölni, de legalább az egyik licencnek meg kell felelnie a fentebb említett szabad licenc kitételeinek. A kereskedelmi felhasználást nem engedélyező képek csak akkor fogadhatók el, ha ugyanakkor egy másik szabad licenc engedélyezi az ilyen jellegű felhasználást.

A bizonyos dolgokat korlátozó többszörös licencelelés például más projektek licencelési szükségleteinek való megfelelés szempontjából lehet érdekes. A többszörös licencelés emellett a származtatott műveket készítők számára is megadja a lehetőséget, hogy egy jobban korlátozó licenc alatt publikálják a művüket - persze csak ha akarják. Ezzel a származtatott műveket készítők nagyobb fokú szabadságot élveznek abban, hogy a munkájukhoz milyen licencet válasszanak.

Széles körben ismert licencek[edit]

A Commonsra szánt anyagokat lehetőleg az alábbi, széles körben ismert licencek szerint kellene feltölteni:

Még egyszer: a közkincsnek számító anyagokat a Commons szintén befogadja. A Commonsban alkalmazható többi licenc listáját a Commons:Licencsablonok alatt találod meg.

Figyelem: A GFDL fényképekhez és rövid szövegekhez nem túl szerencsés választás, különösen, ha az anyag nyomtatásba kerül. A licenc szerint ugyanis annak egész szövegét a publikált anyaggal együtt kell megjelentetni. Ezért tehát célszerű kettős licenc alá venni a kérdéses műveket, és a GFDL mellé egy egyszerűbb felhasználást is engedélyező licencet is megjelölni, például egy Creative Commons licencet. Ha lehet, akkor a saját műveidet ne helyezd GPL vagy LGPL licenc alá, mert ezek igazából csak szoftverek számára megfelelő licenctípusok.

A szabad kulturális művek definíciójának nem megfelelő licenc alá tartozó műveket nem szabad feltölteni. A miértre a Wikimédia Alapítvány licencelési döntése ad választ.

Az Interneten gyakran fellelhető, de a Commons által nem elfogadható licencek közé tartoznak többek között:

  • A Creative Commons Non-Commercial Only (-NC) licencei
  • A Creative Commons No-Derivatives (-ND) licencei
  • A licenc nélküli, fair use, fair dealing vagy egyéb jogi kitételeket tartalmazó anyagok.

A Commons által nem elfogadható licenccel ellátott művet csak akkor lehet a Commonsra feltölteni, ha több licenccel rendelkezik, melyeknek legalább az egyike a Commons számára elfogadható.

Licencelési információk[edit]

Példa egy megfelelő leíró lappal rendelkező képre (lásd a kép lapját)

A Commons képleíró lapjainak mindegyikén tisztán meg kell jelentetni, hogy az anyagot milyen licenc alatt publikálták, illetve hogy a licenc szerint milyen egyéb leíró adatoknak kell a művel együtt szerepelniük (művész neve, stb.) A leíró lapon emelett elég információnak kell ahhoz szerepelnie, hogy mások az információk alapján ellenőrízhessék a mű licencelési státuszát - még akkor is, ha ezt a licenc maga, vagy a szerzői jogi törvények nem követelik meg.

Az alábbi információkat tehát kötelező a leíró oldalon megadni, akár kéri a licenc, akár nem:

  • Az anyagra alkalmazandó 'licencet. Ezt a licencsablonok segítségével kell megadni.
  • Az anyag forrása. Ha a feltöltő egyben a szerző is, akkor azt (angolul) tisztán és világosan ki kell jelenteni (például "Created by uploader" ("A feltöltő munkája"), "Self-made" vagy "Own work" ("saját munka")). Ha nem saját munka, akkor az interenetes forrás webhivatkozását kell megadni. Figyelem: egy másik Wikipédiáról átmásolt fájl esetében az a Wikipédia általában nem számít engedélyezett forrásnak, hacsak először a mű nem ott jelent meg. Mindig az eredeti forrást kell megadni.
  • Az anyag alkotóját/készítőjét/szerzőjét. A szerzői jog elévülése miatt közkinccsé vált anyagok esetében az alkotó halálának éve nagyon fontos lehet (erről bővebben lejjebb a közkincs résznél). Egy olyan általános licencsablon, amely azt sugallja, hogy a feltöltő egyben a szerző jog tulajdonosa (pl. {{PD-self}}), nem mentesít az alkotó megadásának kötlezettsége alól. Erre egyetlen egy kivétel van: ha a szerző szeretne névtelen maradni, vagy ha a szerző ismeretlen, de elég információ áll rendelkezésre arról, hogy a mű közkincs (például a mű elkészítésének vagy publikálásának éve).

Kevésbé fontos, de az alábbi információkat is meg kellene adni, ha lehet:

  • Az anyag leírása. Miről szól? Hogyan készült?
  • Az anyag elkészítésének helye és dátuma. A szerzői jog elévülése miatt közkinccsé vált anyagok esetében a mű elkészítésének éve nagyon fontos lehet (erről bővebben lejjebb a közkincs résznél).

A leírást az információs sablon kitöltésével lehet a legjobban elkészíteni.

Licencelési szempontok[edit]

Bizonyos esetekben egy médiafájlnak több licencelési szempontja is lehet. Ha a mű elkészítéséhez többek járultak hozzá mérvadó mértékben, akkor mindegyiküknek joga van a végeredményhez, és mindegyiküknek szabad licenc alá kell helyeznie a saját részét - lásd származtatott művek (angolul). Ennek a szabályozása azonban országról országra változhat. Egy pár szemléltető példa:

  • Egy zenemű esetében az alábbi szempontokat kell figyelembe venni, és ezek mindegyikének szabad licencelésűnek vagy közkincsnek kell lennie:
    • A zenei partitúra joga a zeneszerzőt illeti
    • A dalszöveg joga a dalszövegírót illeti
    • Az előadás joga az előadót (énekest, zenekart) illeti
    • A hangfelvétel joga a stúdiót vagy lemezkiadót illeti
  • Egy műalkotásról készült kép (például könyvborító) esetén is hasonló a helyzet:
    • Az eredeti műalkotás készítőjének (festőművésznek, szobrásznak) joga van a reprodukciókhoz és a származtatott művekhez
    • A fényképésznek joga van a fényképhez, amennyiben az nem az eredeti mű teljes mértékű reprodukciója.
  • Egy épületről készült kép esetén az építésznek joga lehet egy pár egyedi építeszeti megoldáshoz, de ez a szabályozás országról országra lényegesen eltér. Angolul erről többet a Commons:Freedom of panorama lapon.

Komplikált is tud lenni, hogy kinek mihez van joga. Ha például egy képzőművészeti alkotás nem egy másik alkotás fő témája, akkor általában csak az másik alkotás szerzője (fényképésze, filmese) élvez szerzői jogvédelmet. Ha például valaki egy múzeumban lefényképez egy látogató-csoportot, akkor a fényképen a múzeumban kiállított, falon lógó képek is láthatóak lesznek. Ebben az esetben azonban a festmények szerzői jogi státuszát nem kell figyelembe venni. Az sajnos nincsen tisztán meghatározva, hogy pontosan hol is a határ.

Az összes licencelési szempontot meg kell állapítani és kifejezetten meg kell említeni. A reprodukciókra általában nem lehet szerzői jogvédelmet igényelni, azaz egy festményt lefényképező fotósnak semmiféle joga nincsen az elkészült digitális képhez. Szerzői jogi kérdés csakis az eredeti festménnyel kapcsolatban merül fel. Ugyanez az elv vezérli a képernyőképeket is: Screenshots.

Közkincs[edit]

Material released under a license like CC-0 is considered the equivalent of public domain material; works that lack originality and edicts are in the public domain; a few governments around the world, including the US Federal, California, and Florida governments place most of their works, including most of their public records in the public domain; the English Wikipedia's guideline on public domain material more precisely defines these many exceptions.

Commons accepts material that is in the public domain, that is, documents allowed by the above exception, or that are not eligible to copyright, or for which the copyright has expired. But the "public domain" is complicated; copyright laws vary between countries, and thus a work may be in the public domain in one country, but still be copyrighted in another country. There are international treaties such as the Berne Convention that set some minimum standards, but individual countries are free to go beyond these minimums. A general rule of thumb is that if the creator of a work has been deceased for more than 70 years, their works are in the public domain in the country the creator was a citizen of and in the country where the work was first published. If the work is anonymous or a collaborative work (e.g. an encyclopedia), it is typically in the public domain 70 years after the date of the first publication.

Számos ország ezt a 70 éves szerzői jogi elévülést alkalmazza - egy jelentős kivétel erre az USA. Történelmi okoból Amerikában lényegesen összetettebb ez a szabályozás:

  • 1978. előtti első kiadású műveknél 95 évig tart a szerzői jogvédelem;
  • 1978. utáni első kiadásű műveknél a szerző halála után 70 évig tart a szerzői jogvédelem;
    Névtelenül vagy bérmunkában végzett műveknél az első kiadást követő 95 évig, vagy a mű létrejötte utáni 120 évi tart a szerzői jogvédelem, attól függően, hogy melyik rövidebb.
  • 1978. előtt létrejött, de 1978. után kiadott műveknél különleges szabályokat alkalmaznak.

Ezek a feltételek az USÁ-ban külföldi művekre is ugyanúgy vonatkoznak.

Az első kiadás éve és helyszíne ezért kulcsfontosságú. Több országban egy bizonyos dátum előtt kiadott összes mű közkincsnek számít. Az USÁ-ban ez a dátum 1923. január 1. Más országokban a kormány által kiadott összes mű közkincsnek számít (mivel azt az adófizetők egyszer már kifizették), máshol a kormány fenntart magának némi szerzői jogvédelmet, megint máshol pedig ezt szigorúan szabályozzák. A részletekhez lejjebb lásd az országok listáját.

In the US, the copyright situation for sound recordings (including those published before 1923) is a complicated special case. Recordings fixed prior to February 15, 1972 may be copyrighted under common law and/or state laws which do not always have the same formalities and limitations as US federal copyright. More details are available at the {{PD-US-record}} talk page and this Wikilegal report.

In some jurisdictions (like the United States), one can also explicitly donate work one has created oneself to the public domain. In other places (like the European Union) this is technically not possible; instead, one can grant the right to use the picture freely with, for example, the Creative Commons Zero Waiver, which waives all rights granted by copyright, but the waiver might not be legally binding in the full extent of what is normally understood as “public domain” (e.g. regarding author’s moral rights).

The Hirtle chart is a tool for helping to determine if something is in the public domain in the United States. Commons:International copyright quick reference guide helps to determine if a work first published outside the United States can be uploaded.

Az amerikai és az Amerikán kívüli szerzői jogok egymásra hatása[edit]

A Mona Lisa minden egyes hű reprodukcióját a Commons közkincsnek tekinti. A részletekhez lásd a "Kivételek" bekezdést.

A Commons egy nemzetközi projekt, bár a szerverei az USA területén helyezkednek el, és a cél a Commons tartalmának maximális mértékű, újbóli felhasználása. Nem-amerikai művek feltöltését általában csak akkor engedélyezik, ha a művet egy olyan szabad licenc védi, amely az USÁ-ban és a mű eredeti országában is érvényes, vagy ha mindkét országban közkincsnek számít. A "mű eredeti országának" az tekinthető, ahol a művet először publikálták.

Egy Amerikán kívüli országból a Commonsba való feltöltés esetén az adott ország és az USA szerzői jogi törvényei alkalmazandóak. Ha egy harmadik országban található szerverről letöltött anyagot szeretél a Commonsba feltölteni, akkor az amerikai, a te országod és a webszerver harmadik országának törvényei az irányadóak. Ez azt jelenti, hogy az anyagra vonatkozó licencet az összes alkalmazható jogkörnyezetben lehessen alkalmazni. Ha az anyag közkincs, akkor mindezen jogkörnyezetekben jogkincsnek kell lennie ahhoz, hogy a Commonsra fel lehessen tölteni (és ha eddig figyeltél, akkor tudod, hogy még az anyag eredeti országában is).

Példáulk ha valami Magyarországról akar feltölteni a Commonsba egy olyan képet, amit egy francia weboldalról szerzett, akkor a feltöltendő fájlt a magyar, az amerikai és a francia szerzői jogi törvények szabályozzák. Ahhoz, hogy ez a kép a Commons számára elfogadható legyen, közkincsnek kell lennie Magyarországon, Franciaországban és az USÁ-ban, vagy pedig egy mindhárom ország számára elfogadható licenccel kell ellátva lennie.

Kivétel: Kétdimenziós, közkincsnek számító műalkotások hű reprodukcióit a Wikimédia Alapítvány 2008. júliusi döntésében közkincsnek tekinti. A {{PD-Art}} licensablon megfelelő használatához lásd a Commons:When to use the PD-Art tag útmutatást.

Uruguay Round Agreements Act[edit]

Main page: Commons:URAA-restored copyrights

Az Egyesült Államok és nem amerikai művek vonatkozásában arra érdemes figyelni, hogy az USA elfogadta az Uruguay Round Agreements Act-et (URAA). Ez a törvény Amerikán belül visszaállította a külföldi művek szerzői jogi védelmét abban az esetben, ha az URAA-ban meghatározott időpontban a mű forrásának országán belül a mű szerzői jogvédelem alatt állt. A legtöbb ország esetében az URAA időpontja 1996. január 1. Ez azt jelenti, hogy a külföldi művek az USA területén belül szerzői jogvédelmet kaptak még akkor is, ha az URAA időpontja előtt közkincsnek számítottak. Bővebben az angol Wikipédiában lásd: Wikipedia:Non-U.S. copyrights.

Because the constitutionality of this law was challenged in court, Commons initially permitted users to upload images that would have been public domain in the U.S. but for the URAA. However, the constitutionality of the URAA was upheld by the U.S. Supreme Court in Golan v. Holder. After discussion, it was determined that the affected files would not be deleted en masse but reviewed individually. There was further discussion about the best method for review of affected files, resulting in the creation of Commons:WikiProject Public Domain.

Files affected by the URAA should be tagged with {{Not-PD-US-URAA}}.

Files nominated for deletion due to the URAA should be evaluated carefully, as should be their copyright status under US and local laws. A mere allegation that the URAA applies to a file cannot be the sole reason for deletion. If the end result of copyright evaluation is that there is significant doubt about the freedom of a file under US or local law, the file must be deleted in line with the precautionary principle.

A Fair use jellegű anyagokat a Commons nem fogadja be[edit]

A Wikimédia Commons nem fogadja be a fair use jellegű anyagokat. Az indoklást lásd: Commons:Fair use.

Származtatott művek[edit]

Ez a montázs példa egy származtatott műre. Számos, korábban létrehozott, szabad licencelésű képek összemontírozásával készült.

Szeretnél egy képet Miki egérről, de persze nem lehet csak úgy beszkennelni. Mi lenne, ha lefotóznád a bábút, és azt a fotót töltenéd fel? Ne tedd. Azért nem lehet ilyen bábúkról fényképeket feltölteni, mert származtatott műnek számítanak, és az eredeti szerzői jog tulajdonosának engedélye nélkül nem lehet nyilvánosságra hozni.

Az amerikai szerzői jogról szóló US Copyright Act of 1976 a 101. bekezdésében az alábbit mondja ki: "Származtatott műnek számit egy olyan alkotás, amely egy vagy több már létező alkotást vesz alapul, például fordítást, megzenésítést, rendezést, megregényesítést, mozifilmváltozatot, hangfelvételt, műalkotás reprodukcióját, sűrítést, lerövidítést, vagy bármi más egyéb módot, amelyen keresztül az alkotást újra lehet adoptálni vagy átalakítani. Egy szerkesztői megjegyzésekből, jegyzetekből, magyarázatokból vagy egyéb, eredeti alkotói munkából álló alkotást is "származtatott műnek" kell tekinteni." Egy szerzői jogvédelem alatt álló tárgyról készült fénykép az amerikai jog hatályosságán belül származtatott műnek tekinthető. A fenti törvént 106. bekezdése szerint: " (...) A szerzői jog tulajdonosa ezen bekezdés szerint kizárólagos jogokat kap az alábbiak elvégzésére és engedélyezésére: (...) (2) a szerzői jog védelme alatt álló alkotásról származtatott művek létrehozása;"

Az engedély nélküli származtatott művek, például játékokról, bábúkról készült fényképek ezért a Commonson törlésre kerülnek. Bővebben lásd: Commons:Derivative works.

Exception: So-called useful articles - objects with an intrinsic utilitarian function, even if commercial designs, are not subject to copyright protection in the US. Consequently, images thereof are not W:Derivative works under US law. For details and applicability of this exception, see the Supreme Court’s decision in W:Mazer v. Stein, and {{Useful-object-US}}.

Egyszerű formák[edit]

A Microsoft logója – {{PD-textlogo}}

A legtöbb kereskedelmi forgalomba kerülő tárgyat és terméket számos és többféle szellemi tulajdont védő törvény védi, de a szerzői jog csupán egy az ilyen védelmek közül. Nagyon fontos különbséget tenni a szerzői jog, a védjegy és a szabadalom között. A Wikimédia Commons csak a szerzői jog védelmével foglalkozik, méghozzá az alábbi okokból:

  1. Szinte bármire be lehet védjegyet jegyeztetni, és nem sok értelme lenne mindent megtiltani.
  2. A védjegyek és a szabadalmak főleg a gyártás és a forgalmazás szempontjából lényegesek, de az ilyen tárgyakról készült fényképeket szabadon lehet reprodukálni.

A Commons ezért befogad egyszerű geometriai formákról vagy tipográfiai elemekről készült képeket - még akkor is, ha egy védjegyes logóról van szó.[2] Az ilyen képeket a {{PD-textlogo}} licencsablonnal kell megjelölni. Egy műalkotás azonban élvezhet szerzői jogvédelmet.

Néha nagyon nehéz megitélni, hogy egy formára vonatkozhat-e szerző jogvédelem, avagy nem, és az efféle képeket gyakran jelölik törlésre, néha változó eredményekkel.

Betűtípusok[edit]

Egy betűtípus raszteres leképezése az USA területén belül nem élvezhet szerzői jogvédelmet, ezért közkincsnek számít. Más országokban azonban más lehet a helyzet, erről bővebben az angol Wikipédia ír: Fonts. Betűtípusoknál a {{PD-font}} sablont kell használni.

Copyright rules[edit]

Some guidance on applicable copyright rules can be found at

See also

See also[edit]

Notes[edit]

  1. Ezeket a jogokat a szerzői jogtól független földrajzi, védjegy és egyéb törvények is szabályozhatják, amelyek betartásáért a Wikimédia Commons nem felelhet. Ennek angol nyelvű kifejtéséhez lásd: Commons:Non-copyright restrictions. A Wikimédia Commons igyekszik arról gondoskodni, hogy a kép leíró oldalán bármiféle korlátozásról szó essen, de a képeket újra felhasználók felelőssége arra ügyelni, hogy a kép használatával nem sértenek törvényt. Egyes anyagok például egy adott országban már kikerülhettek a szerzői jogi védelem alól, de egy másikban még nem. Ezentúl több Commonsban használt licenc, így a GFDL és a Creative Commoons Share-Alike egyik feltétele az, hogy bármilyen származtatott mű csak a forrással megegyező licenc alá kerülthet
  2. Lásd Az Ets-Hokin v. Skyy Spirits Inc per anyagát, ahol úgy döntöttek, hogy a SKYY vodka üvege és logója nem élvezhet szerzői jogvédelmet

External links[edit]

Collections of laws:

Copyright treaties:

Other: