Commons:Licencfeltételek
From Wikimedia Commons, the free media repository
| Licencfeltételek más nyelveken: | Magyar felület |
|
Alemannisch | Asturianu | Català | Česky | Deutsch | Ελληνικά | English | Español | Suomi | Français | Galego | Magyar | Italiano | 日本語 | 한국어 | Occitan | Polski | Português | Română | Русский | Slovenčina | Slovenščina | Türkçe | Українська | Tiếng Việt | 中文(简体) | 中文(繁體) | +/− |
|
|
Ez az oldal a jogi végzettséggel nem rendelkezők számára igyekszik példákon keresztül bemutatni a szerző jogok Commonsra értelmezhető vonatkozásait. Célja, hogy segítsen eldönteni egy adott képről vagy médiafájlról, hogy az feltölthető-e a Wikimédia Commonsba. A Wikimédia Commons csakis szabad licencelésű anyagokat fogad el, azaz olyan képeket és egyéb médiafájlokat, amelyeket bárki, bármikor, bármire felhasználhat.[1] A Wikimédia Commons csak olyan anyagokat fogad el, amelyek
A Wikimédia Commonsba nem tölthetők fel "fair use" anyagok, ennek angol nyelvű indoklásáért lásd Commons:fair use. A kizárólag nem kereskedelmi jellegű felhasználást engedélyező licenceket a Commons szintén nem tudja elfogadni. A képre vagy médiafájlra vonatkozó licencet a fájl leíró oldalán kell megjelölni egy megfelelő licencsablonnal. Az adott licenc által igényelt összes információ a leíró oldalon kell megadni. Ezen információ elég kell hogy legyen ahhoz, hogy mások is ellenőrizhessés a licenc állapotát. A licencet ezért legjobb lenne a megfelelő mezőben már a feltöltéskor megadni. Ha egy szerzői jog tulajdonostól szeretnél engedélyt kérni, akkor használd az angol nyelvű email sablonok egyikét. |
Contents |
[edit] Elfogadható licencek
A szerzői jogi licenc tulajdonképpen egy hivatalos engedély, amely kijelenti, hogy ki és hogyan használhatja a szerzői jogvédelem alatt álló művet. Ezt a licencet csak a szerzői jog tulajdonosa adhatja meg, aki általában maga a szerző (fényképész, festő meg ilyesmi).
Minden Commonson található anyagot szabad licenc szerint kell licencelni, azaz az anyagot bárki, bármire használhatja. Részletesebben, a licencnek az alábbi feltételeknek meg kell felelnie:
- Engedélyezni kell az újbóli kiadást és a disztribúciót.
- Engedélyezni kell a származtatott művek kiadását.
- Engedélyezni kell a mű kereskedelmi jellegű felhasználását.
- A licencnek örökéletűnek és visszavonhatatlannak kell lennie.
- A mű létrehozóinak nevesítését meg lehet követelni.
- A származtatott művek a forráséval megegyező licenc alatti kiadását meg lehet követelni.
- Digitális disztribúció esetén másolásvédelem nélküli, nyílt fájlformátum használatát meg lehet követelni.
Az alábbi korlátozásoknak nem szabad a képre vagy a médiafájlra vonatkozniuk:
- Csak a Wikimédia használhatja (erre az egyetlen itt található kivétel a Wikimedia logók és egyéb grafikák gyűjteménye, amelyek a Wikimédia Alapítvány jogvédelme alatt állnak).
- Kizárólag nem-kereskedelmi vagy oktatási célra.
- Csak "fair use" használatra.
- A mű létrehozóinak értesítése kötelező, nem pedig lehetséges.
Általában elmondható, hogy az alábbi anyagokat nem lehet feltölteni:
- Nem szabad licencelésű szoftverről készült képernyőkép. A GPL vagy hasonló licenc alá helyezett programok képernyőképeit azonban fel lehet tölteni. Bővebben angolul a Commons:Screenshots-ban.
- TV, DVD és videójáték képernyőképeit. Bővebben angolul a Commons:Screenshots-ban.
- Szerzői jogvédelem alatt álló művek beszkennelt vagy lefényképezett változatai, így többek között könyvborítók, lemez/CD borítók, stb. Bővebben lásd: Commons:Derivative works.
- Szerzői jogvédelem alatt álló jelképek, logók, stb. Nem összetévesztendő a védjegyekkel (angolul: Commons:Trademarks)
- Makettek, maszkok, játékok és egyéb olyan tárgyak, amelyek egy szerzői jogvédelem alatt álló mű alapján készültek - például rajzfilm- vagy mozifilm-szereplőről (itt nem a színészről van szó, hanem a színész által megformált szerepről).
- Copyrighted symbols, logos, etc. (Not to be confused with trademarks.)
- Models, masks, toys, and other objects which represent a copyrighted work, such as a cartoon or movie character (rather than just a particular actor, regardless of a specific role). Bővebben lásd: Commons:Derivative works
A Commons számára engedélyezhetők olyan művek, amelyek nem állnak szerzői jogvédelem alatt (például mert közkincsnek számítanak). Erről bővebben lásd lejjebb a közkincs bekezdést.
[edit] Többszörös licencelés
Egy fájlhoz tetszőleges számú licencet lehet megjelölni, de legalább az egyik licencnek meg kell felelnie a fentebb említett szabad licenc kitételeinek. A kereskedelmi felhasználást nem engedélyező képek csak akkor fogadhatók el, ha ugyanakkor egy másik szabad licenc engedélyezi az ilyen jellegű felhasználást.
A bizonyos dolgokat korlátozó többszörös licencelelés például más projektek licencelési szükségleteinek való megfelelés szempontjából lehet érdekes. A többszörös licencelés emellett a származtatott műveket készítők számára is megadja a lehetőséget, hogy egy jobban korlátozó licenc alatt publikálják a művüket - persze csak ha akarják. Ezzel a származtatott műveket készítők nagyobb fokú szabadságot élveznek abban, hogy a munkájukhoz milyen licencet válasszanak.
[edit] Széles körben ismert licencek
A Commonsra szánt anyagokat lehetőleg az alábbi, széles körben ismert licencek szerint kellente feltölteni:
- Creative Commons Attribution/Share-Alike Licencek
- GNU Free Documentation License (GFDL)
- GNU General Public License (GPL) / GNU Lesser General Public License (LGPL)
- Free Art License
Még egyszer, a közkincsnek számító anyagokat a Commons szintén befogadja. A többi Commonsban alkalmazható licenc listáját a Commons:Licencsablonok alatt találod meg.
Figyelem: A GFDL fényképekhez és rövid szövekeghez nem túl szerencsés választás, különösen, ha az anyag nyomtatásba kerül. A licenc szerint ugyanis a licenc egész szövegét a publikált anyaggal együtt kell megjelentetni. Ezért tehát célszerű kettős licenc alá venni a kérdéses műveket, és a GFDL mellé egy egyszerűbb felhasználást is engedélyező licencet is megjelölni, például egy Creative Commons licencet. Ha lehet, akkor a saját műveidet ne helyezd GPL vagy LGPL licenc alá, mert ezek igazából csak szoftverek számára megfelelő licenctípusok.
A szabad kulturális művek definíciójának nem megfelelő licenc alá tartozó műveket nem szabad feltölteni. A miértre a Wikimédia Alapítvány licencelési döntése ad választ.
Az Interneten gyakran fellelhető, de a Commons által nem elfogadható licencek közé tartoznak többek között:
- A Creative Commons Non-Commercial Only (-NC) licencei
- A Creative Commons No-Derivatives (-ND) licencei
- A licenc nélküli, fair use, fair dealing vagy egyéb jogi kitételeket tartalmazó anyagok.
A Commons által nem elfogadható licenccel ellátott művet csak akkor lehet a Commonsra feltölteni, ha több licenccel rendelkezik, és a licencek legalább egyike a Commons számára elfogadható.
[edit] Licencelési információk
A Commons képleíró lapjainak mindegyikén tisztán meg kell jelentetni, hogy az anyagot milyen licenc alatt publikálták, illetve hogy a licenc szerint milyen egyéb leíró adatoknak kell a művel együtt szerepelniük (művész neve, stb.) A leíró lapon emelett elég információnak kell ahhoz szerepelnie, hogy mások az információk alapján ellenőrízhessék a mű licencelési státuszát - még akkor is, ha ezt a licenc maga, vagy a szerzői jogi törvények nem követelik meg.
Az alábbi információkat tehát kötelező a leíró oldalon megadni, akár kéri a licenc, akár nem:
- Az anyagra alkalmazandó 'licencet. Ezt a licencsablonok segítségével kell megadni.
- Az anyag forrása. Ha a feltöltő egyben a szerző is, akkor azt (angolul) tisztán és világosan ki kell jelenteni (például "Created by uploader" ("A feltöltő munkája"), "Self-made" vagy "Own work" ("saját munka")). Ha nem saját munka, akkor az interenetes forrás webhivatkozását kell megadni. Figyelem: egy másik Wikipédiáról átmásolt fájl esetében az a Wikipédia általában nem számít engedélyezett forrásnak, hacsak először a mű nem ott jelent meg. Mindig az eredeti forrást kell megadni.
- Az anyag alkotóját/készítőjét/szerzőjét. A szerzői jog elévülése miatt közkinccsé vált anyagok esetében az alkotó halálának éve nagyon fontos lehet (erről bővebben lejjebb a közkincs résznél). Egy olyan általános licencsablon, amely azt sugallja, hogy a feltöltő egyben a szerző jog tulajdonosa (pl. {{PD-self}}, nem mentesít az alkotó megadásának kötlezettsége alól. Erre egyetlen egy kivétel van: ha a szerző szeretne névtelen maradni, vagy ha a szerző ismeretlen, de elég információ áll rendelkezésre arról, hogy a mű közkincs (például a mű elkészítésének vagy publikálásának éve).
Kevésbé fontos, de az alábbi információkat is meg kellene adni, ha lehet:
- Az anyag leírása. Miről szól? Hogyan készült?
- Az anyag elkészítésének helye és dátuma. A szerzői jog elévülése miatt közkinccsé vált anyagok esetében a mű elkészítésének éve nagyon fontos lehet (erről bővebben lejjebb a közkincs résznél).
A leírást az információs sablon kitöltésével lehet a legjobban elkészíteni.
[edit] Licencelési szempontok
Bizonyos esetekben egy médiafájlnak több licencelési szempontja is lehet. Ha a mű elkészítéséhez többek járultak hozzá mérvadó mértékben, akkor mindegyiküknek joga van a végeredményhez, és mindegyiküknek szabad licenc alá kell helyeznie a saját részét - lásd származtatott művek (angolul). Ennek a szabályozása azonban országról országra változhat. Egy pár szemléltető példa:
- Egy zenemű esetében az alábbi szempontokat kell figyelembe venni, és ezek mindegyikének szabad licencelésűnek vagy közkincsnek kell lennie:
- A zenei partitúra joga a zeneszerzőt illeti
- A dalszöveg joga a dalszövegírót illeti
- Az előadás joga az előadót (énekest, zenekart) illeti
- A hangfelvétel joga a stúdiót vagy lemezkiadót illeti
- Egy műalkotásról készült kép (például könyvborító) esetén is hasonló a helyzet:
- Az eredeti műalkotás készítőjének (festőművésznek, szobrásznak) joga van a reprodukciókhoz és a származtatott művekhez
- A fényképésznek joga van a fényképhez, amennyiben az nem az eredeti mű teljes mértékű reprodukciója.
- Egy épületről készült kép esetén az építésznek joga lehet egy pár egyedi építeszeti megoldáshoz, de ez a szabályozás országról országra lényegesen eltér. Angolul erről többet a Commons:Freedom of panorama lapon.
Komplikált is tud lenni, hogy kinek mihez van joga. Ha például egy képzőművészeti alkotás nem egy másik alkotás fő témája, akkor általában csak az másik alkotás szerzője (fényképésze, filmese) élvez szerzői jogvédelmet. Ha például valaki egy múzeumban lefényképez egy látogató-csoportot, akkor a fényképen a múzeumban kiállított, falon lógó képek is láthatóak lesznek. Ebben az esetben azonban a festmények szerzői jogi státuszát nem kell figyelembe venni. Az sajnos nincsen tisztán meghatározva, hogy pontosan hol is a határ.
Az összes licencelési szempontot meg kell állapítani és kifejezetten meg kell említeni.
A reprodukciókra általában nem lehet szerzői jogvédelmet igényelni, azaz egy festményt lefényképező fotósnak semmiféle joga nincsen az elkészült digitális képhez. Szerzői jogi kérdés csakis az eredeti festménnyel kapcsolatban merül fel. Ugyanez az elv vezérli a képernyőképeket is: Screenshots.
[edit] Közkincs
A Commons elfogadja a közkincsnek számító anyagokat, azaz az olyan dokumentumokat, amelyekre nem vonatkozik szerzői jogi védelem, vagy amelyek esetében ez a védelem lejárt. A közkincs meghatározása azonban eléggé összetett: a szerzői jogok országról országra változnak, ezért elképzelhető, hogy ami egy országban közkincsnek számít, az a másik országban még szerzői jogi védelem alatt áll. Léteznek minimális követelményeket meghatározó nemzetközi egyezmények, például a Berni Egyezmény, de az adott országok jogkörnyezete túlléphet ezeken a minimális követelményi szinteken. Átalában elmondható, hogy ha egy mű alktotója több, mint 70 éve halott, akkor a művei az alkotó állampolgársága szerinti országban és az első publikálás országában közkincsnek számítanak. Ha a mű névtelen volt, vagy együttműködés eredménye (például egy enciklopédia), akkor általában az első publikálást követő 70. év után válik közkinccsé.
Számos ország ezt a 70 éves szerzői jogi elévülést alkalmazza - egy jelentős kivétel erre az USA. Történelmi okoból Amerikában lényegesen összetettebb ez a szabályozás:
- 1978. előtti első kiadású műveknél 95 évig tart a szerzői jogvédelem;
- 1978. utáni első kiadásű műveknél a szerző halála után 70 évig tart a szerzői jogvédelem;
- Névtelenül vagy bérmunkában végzett műveknél az első kiadást követő 95 évig, vagy a mű létrejötte utáni 120 évi tart a szerzői jogvédelem, attól függően, hogy melyik rövidebb.
- 1978. előtt létrejött, de 1978. után kiadott műveknél különleges szabályokat alkalmaznak.
Ezek a feltételek az USÁ-ban külföldi művekre is ugyanúgy vonatkoznak.
Az első kiadás éve és helyszíne ezért kulcsfontosságú. Több országban egy bizonyos dátum előtt kiadott összes mű közkincsnek számít. Az USÁ-ban ez a dátum 1923. január 1. Más országokban a kormány által kiadott összes mű közkincsnek számít (mivel azt az adófizetők egyszer már kifizették), máshol a kormány fenntart magának némi szerzői jogvédelmet, megint máshol pedig ezt szigorúan szabályozzák. A részletekhez lejjebb lásd az országok listáját.
Az Egyesült Államok és nem amerikai művek vonatkozásában arra érdemes figyelni, hogy az USA elfogadta az Uruguay Round Agreements Act-et (URAA). Ez a törvény Amerikán belül visszaállította a külföldi művek szerzői jogi védelmét abban az esetben, ha az URAA-ban meghatározott időpontban a mű forrásának országán belül a mű szerzői jogvédelem alatt állt. A legtöbb ország esetében az URAA időpontja 1996. január 1. Ez azt jelenti, hogy a külföldi művek az USA területén belül szerzői jogvédelmet kaptak még akkor is, ha az URAA időpontja előtt közkincsnek számítottak. Bővebben az angol Wikipédiában lásd: Wikipedia:Non-U.S. copyrights.
Bizonyos jogkörnyezetekben (például az Egyesült Államokban) valaki egy saját maga által készített művet közkincsnek nyilváníthat. Máshol (például az Európai Unióban) erre a jogi szabályozás nem ad lehetőséget, ám a kép megfelelő szabad licencelésű felhasználásására igen, például egy Creative Commons licenc által.
[edit] Az amerikai és az Amerikán kívüli szerzői jogok egymásra hatása
A Commons egy nemzetközi projekt, bár a szerverei az USA területén helyezkednek el, és a cél a Commons tartalmának maximális mértékű, újbóli felhasználása. Nem-amerikai művek feltöltését általában csak akkor engedélyezik, ha a művet egy olyan szabad licenc védi, amely az USÁ-ban és a mű eredeti országában is érvényes, vagy ha mindkét országban közkincsnek számít. A "mű eredeti országának" az tekinthető, ahol a művet először publikálták.
Egy Amerikán kívüli országból a Commonsba való feltöltés esetén az adott ország és az USA szerzői jogi törvényei alkalmazandóak. Ha egy harmadik országban található szerverről letöltött anyagot szeretél a Commonsba feltölteni, akkor az amerikai, a te országod és a webszerver harmadik országának törvényei az irányadóak. Ez azt jelenti, hogy az anyagra vonatkozó licencet az összes alkalmazható jogkörnyezetben lehessen alkalmazni. Ha az anyag közkincs, akkor mindezen jogkörnyezetekben jogkincsnek kell lennie ahhoz, hogy a Commonsra fel lehessen tölteni (és ha eddig figyeltél, akkor tudod, hogy még az anyag eredeti országában is).
Példáulk ha valami Magyarországról akar feltölteni a Commonsba egy olyan képet, amit egy francia weboldalról szerzett, akkor a feltöltendő fájlt a magyar, az amerikai és a francia szerzői jogi törvények szabályozzák. Ahhoz, hogy ez a kép a Commons számára elfogadható legyen, közkincsnek kell lennie Magyarországon, Franciaországban és az USÁ-ban, vagy pedig egy mindhárom ország számára elfogadható licenccel kell ellátva lennie.
Kivétel: Kétdimenziós, közkincsnek számító műalkotások hű reprodukcióit a Wikimédia Alapítvány 2008. júliusi döntésében közkincsnek tekinti. A {{PD-Art}} licensablon megfelelő használatához lásd a Commons:When to use the PD-Art tag útmutatást.
[edit] A Fair use jellegű anyagokat a Commons nem fogadja be
A Wikimédia Commons nem fogadja be a fair use jellegű anyagokat. Az indoklást lásd: Commons:Fair use.
[edit] Származtatott művek
Szeretnél egy képet Miki egérről, de persze nem lehet csak úgy beszkennelni. Mi lenne, ha lefotóznád a bábút, és azt a fotót töltenéd fel? Ne tedd. Azért nem lehet ilyen bábúkról fényképeket feltölteni, mert származtatott műnek számítanak, és az eredeti szerzői jog tulajdonosának engedélye nélkül nem lehet nyilvánosságra hozni.
Az amerikai szerzői jogról szóló US Copyright Act of 1976 a 101. bekezdésében az alábbit mondja ki: "Származtatott műnek számit egy olyan alkotás, amely egy vagy több már létező alkotást vesz alapul, például fordítást, megzenésítést, rendezést, megregényesítést, mozifilmváltozatot, hangfelvételt, műalkotás reprodukcióját, sűrítést, lerövidítést, vagy bármi más egyéb módot, amelyen keresztül az alkotást újra lehet adoptálni vagy átalakítani. Egy szerkesztői megjegyzésekből, jegyzetekből, magyarázatokból vagy egyéb, eredeti alkotói munkából álló alkotást is "származtatott műnek" kell tekinteni." Egy szerzői jogvédelem alatt álló tárgyról készült fénykép az amerikai jog hatályosságán belül származtatott műnek tekinthető. A fenti törvént 106. bekezdése szerint: " (...) A szerzői jog tulajdonosa ezen bekezdés szerint kizárólagos jogokat kap az alábbiak elvégzésére és engedélyezésére: (...) (2) a szerzői jog védelme alatt álló alkotásról származtatott művek létrehozása;"
Az engedély nélküli származtatott művek, például játékokról, bábúkról készült fényképek ezért a Commonson törlésre kerülnek.
Bővebben lásd: Commons:Derivative works.
[edit] Egyszerű formák
A legtöbb kereskedelmi forgalomba kerülő tárgyakat és termékeket számos és többféle szellemi tulajdont védő törvény védi, de a szerzői jog csupán egy az ilyen védelmek közül. Nagyon fontos különbséget tenni a szerzői jog, a védjegy és a szabadalom között. A Wikimédia Commons csak a szerzői jog védelmével foglalkozik, méghozzá az alábbi okokból:
- Szinte bármire be lehet védjegyet jegyeztetni, és nem sok értelme lenne mindent megtlitani.
- A védjegyek és a szabadalmak főleg a gyártás és a forgalmazás szempontjából lényegesek, de az ilyen tárgyakról készült fényképeket szabadon lehet reprodukálni.
A Commons ezért befogad egyszerű geometriai formákról vagy tipográfiai elemekről készült képeket - még akkor is, ha egy védjegyes logóról van szó.[2] Az ilyen képeket a {tl|PD-textlogo}} licencsablonnal kell megjelölni. Egy műalkotás azonban élvezhet szerzői jogvédelmet.
Néha nagyon nehéz megitélni, hogy egy formára vonatkozhat-e szerző jogvédelem, avagy nem, és az efféle képeket gyakran jelölik törlésre, néha változó eredményekkel.
[edit] Betűtípusok
Egy betűtípus raszteres leképezése az USA területén belül nem élvezhet szerzői jogvédelmet, ezért közkincsnek számít. Más országokban azonban más lehet a helyzet, erről bővebben az angol Wikipédia ír: Fonts. Betűtípusoknál a {{PD-font}} sablont kell használni.
Ez azonban nem vonatkoziks vektoros formátumú betűtípusokra, például SVG formátumban. Ezekben az esetekben utána kell nézni annak, hogy a betűtípust szabad licenc alá vették-e, például OFL, és amennyiben igen, úgy az {{Open Font}} sablont kell használni. Egyéb esetben a kép nem szabad, és a Commonsra nem lehet feltölteni.
[edit] Ellenőrző lista
Van tehát egy képed: te fotóztad, te szkennelted be, vagy te töltötted le egy weboldalról. Most fel szeretnéd töltei a Commonsba. Honnan lehet tudni, hogy mit lehet, és mit nem? A lenti, leegyszerűsített lista segít ebben eldönteni. Ha nem vagy benne biztos, akkor kérdezd meg a Commons:Kocsmafalon.
A teljes listát angolul a Commons:Image casebook tartalmazza.
[edit] 
OK
Saját készítésű képek témája:
- Természet (erdő, égbolt, stb.)
- Állatok (kutyák, macskák, stb.)
- Rovarok (hangyák, bogarak, stb.)
- Zöldség/gyümölcs (almák, paradicsomok, stb.)
- Olyan emberek, akiktől engedélyt kaptál a róluk készült fénykép nyilvánosságra hozatalára
- Saját magad (de a Commons nem a te privát fotóalbumod)
- Amerikában és a saját jogkörnyezetedben is közkincsnek számító tárgyak:
- Legalább 70 (de inkább 100) éve halott építész által tervezett épület
- Legalább 70 (de inkább 100) éve halott művész alkotása
- Legalább 70 (de inkább 100) éve halott író könyve
- Legalább 70 (de inkább 100) éve halott író által kiadott újság vagy magazin
Saját szkennelésű kép témája:
- Amerikában és a saját jogkörnyezetedben is lejárt szerzői jogi védelmű anyagok.
- Saját magad által készített rajzok (ha forrás nélkül vagy közkincs forrás alapján készült)
Weboldalak anyagai:
- Amerikában, a webszerver jogkörnyezetében és a saját jogkörnyezetedben is lejárt szerzői jogi védelmű anyagok.
[edit] Kérdéses, hogy OK vagy 
nem OK
Mindenféle, szerzői jogvédelem alatt alló anyag, amelyeknél nem a feltöltő a jogtulajdonos:
- Logók (csak a nagyon egyszerű forma OK, lásd Egyszerű formák)
- Képernyőképek (lásd Commons:Screenshots)
Fényképek, rajzok, beszkennelt képek vagy egyéb reprodukciók az alábbi témákbanL
- Autó (csak egy színű és reklámfeliratok nélküli autó OK)
- Mindennapi tárgy (az egyszerű forma OK)
- Könyvborító (csak a nagyon egyszerű forma OK)
- Pénz (kibocsájtó ország jogaitól függ, lásd Commons:Currency
- 70 évnél kevesebb ideje meghalt, vagy még ma is élő építész által tervezett épület, lásd Freedom of panorama
- 70 évnél kevesebb ideje meghalt, vagy még ma is élő képzőművész által alkotott, közterületen kiállított műtárgy, lásd Freedom of panorama
- Magánház és -lakás, múzeum beltere
- Híres ember, lásd Personality rights
- Hétköznapi ember, aki nem adta hozzájárulását, lásd Personality rights
[edit] nem OK
- "Fair use" kép
- Szerzői jogvédelmet élvező anyagokra nagyon hasonlító rajongói rajz, kép
- Fénykép, rajz, beszkennelt kép vagy egyéb reprodukciója olyan anyagnak, amely szerzői jogát valaki más gyakorolja, például:
- 70 évnél kevesebb ideje meghalt, vagy még ma is élő képzőművész által alkotott műtárgy
- Bábúk, szobrok, kosztümök és egyéb, szerző jogvédelem alatt álló anyagok, lásd Származtatott művek
- Album, videójáték, mozifilm vagy egyéb kereskedelmi termék borítója, posztere; 70 évnél nem régebben kiadott újságok és magazinok (borító és belső oldalak is)
- Valaki más szerzői jogtulajdonában álló hangok:
- Szerzői jogvédelem alatt álló rádióadások (műsorok és reklámok)
- 70 évnél kevesebb ideje meghalt vagy még ma is élő dalszövegíró által írt szöveg
[edit] Egyes országok jogkörnyezete
-
- Az összes ország jogkörnyezetének felsorolásához lásd angolul: Commons:Licensing#Country-specific laws
[edit] Lásd még
- en:Wikipedia:Az angol Wikipédia copyright GYIK-ja (angolul)
- Stock.xchng Policy (angolul)
- Licencsablonok
- Papírpénzek, érmék a Commonson (angolul)
- Közkincs bélyegek (angolul)
- Help:Public domain (angolul)
[edit] Jegyzetek
- ↑ Ezeket a jogokat a szerzői jogtól független földrajzi, védjegy és egyéb törvények is szabályozhatják, amelyek betartásáért a Wikimédia Commons nem felelhet. Ennek angol nyelvű kifejtéséhez lásd: Commons:Non-copyright restrictions. A Wikimédia Commons igyekszik arról gondoskodni, hogy a kép leíró oldalán bármiféle korlátozásról szó essen, de a képeket újra felhasználók felelőssége arra ügyelni, hogy a kép használatával nem sértenek törvényt. Egyes anyagok például egy adott országban már kikerülhettek a szerzői jogi védelem alól, de egy másikban még nem. Ezentúl több Commonsban használt licenc, így a GFDL és a Creative Commoons Share-Alike egyik feltétele az, hogy bármilyen származtatott mű csak a forrással megegyező licenc alá kerülthet
- ↑ Lásd Az Ets-Hokin v. Skyy Spirits Inc per anyagát, ahol úgy döntöttek, hogy a SKYY vodka üvege és logója nem élvezhet szerzői jogvédelmet
[edit] Külső hivatkozások angolul
Jogszabály-gyűjtemények:
- Az UNESCO szerzői jog gyűjteménye.
- WIPO Collection of Laws for Electronic Access (CLEA).
- CERLALC: Copyright laws of Latin America, the Caribbean states, and Spain and Portugal.
- CIPR: Copyright laws of the CIS nations and the three Baltic states.
- ECAP: Copyright laws of ASEAN countries.
- EuroMed Audiovisual II EU programme; has recent copyright laws of some mediterranean states (from Morocco to Turkey).
Szellemi tulajdonnal foglalkozó nemzetközi szerződések:
- Berne Convention.
- WIPO Copyright treaty.
- EU Council Directive 93/98/EEC on the harmonization of copyright terms in the EU.
Egyéb:
- Circular 38a: International Copyright Relations of the United States, from the U.S. Copyright Office. (A bit dated, some countries are missing.)
- Circular 38b: Highlights of Copyright Amendments Contained in the URAA, from the U.S. Copyright Office.
- 17 USC 104A: Copyright restorations in the U.S. due to the URAA
- Copyright in the USA
|
||||||||||||||||||||
