Commons:Szerzői jogi szabályok területenként/Dél-Korea

From Wikimedia Commons, the free media repository
Jump to navigation Jump to search
This page is a translated version of a page Commons:Copyright rules by territory/South Korea and the translation is 100% complete. Changes to the translation template, respectively the source language can be submitted through Commons:Copyright rules by territory/South Korea and have to be approved by a translation administrator.
Other languages:
Deutsch • ‎English • ‎Esperanto • ‎español • ‎français • ‎magyar • ‎polski • ‎suomi • ‎македонски • ‎русский • ‎中文 • ‎日本語

A lap összefoglalja a dél-koreai szerzői jogi szabályozásnak a Commons szempontjából releváns részét. A feltöltendő fájlnak mind Dél-Koreában, mind az Egyesült Államokban közkincsnek vagy szabad licencűnek kell lennie. Kétség esetén a területi jogszabályok az irányadók.

Háttér

A Koreai-félszigetet a Japán Birodalom 1910-ben annektálta, majd 1945-ben, a második világháború végén Koreát kettéosztották: az északi rész szovjet, a déli pedig amerikai fennhatóság alá került. A mai Észak- és Dél-Korea 1948-ban jött létre.

Dél-Koreai 1987. október 1-je óta az Egységes Szerzői Jogi Megállapodás, 1995. január 1-je óta a Kereskedelmi Világszervezet, 1996. augusztus 21-e óta a Berni Egyezmény, 2004. június 24-e óta pedig a WIPO szerzői jogi egyezmény tagja.[1]

A 2018-as adatok szerint az ENSZ Szellemi Jogi Világszervezete (WIPO) a dél-koreai szerzői jog tekintetében a Copyright Act (Act No. 432 of January 28, 1957, as amended up to Act No. 14634 of March 21, 2017) törvényt tekinti irányadónak,[1] melynek szövege megtalálható a WIPO Lex adatbázisban.[2]

Jogvédett alkotások

Példák a jogvédett alkotásokra:[432/1957–2017 Article 4]

  • Fikciók, költészet, cikkek, előadások, beszédek és más irodalmi művek
  • Zeneművek
  • Pantomim, színház, tánc és egyéb színpadi alkotások
  • Kalligráfia, festmény, szobor, nyomat, illetve kézműves-, iparművészeti- és egyéb művészeti alkotás
  • Modellek, tervrajzok és egyéb, az építészethez használt alkotások
  • Fotók
  • Mozifilmek
  • Térképek, grafikonok, tervek, irányzatok, modellek és hasonló alkotások
  • Számítógépes programok.

Általános szabályok

A Copyright Act (Act No. 432 of January 28, 1957, as amended up to Act No. 14634 of March 21, 2017) szerint:

  • Hacsak nincs máshogy megszabva, egy mű jogvédelme az alkotó halálát követő 70. évig áll fenn.[432/1957–2017 Article 39]
  • Közös munka eredményeképp létrejött alkotások jogvédelme az utoljára elhunyt szerző halálát követő 70. évig tart.[432/1957–2017 Article 39]
  • Ismeretlen vagy álnéven dolgozó szerző alkotása a kiadást követő 70. évig védendő, kivéve, ha az alkotó ez idő alatt ismertté vált.[432/1957–2017 Article 40]
  • Foglalkoztatás ideje alatt készült alkotások a publikációtól számított 70 évig jogvédettek, azonban ha ötven éven belül nem hozzák nyilvánosságra, akkor védelmük a létrehozástól számított 70 évig tart.[432/1957–2017 Article 41]
  • Audiovizuális alkotások jogvédelme a közzétételtől számított 70 évig érvényes, azonban ha ötven éven belül nem hozzák nyilvánosságra, akkor védelmük a létrehozástól számított 70 évig tart.[432/1957–2017 Article 42]
  • A védelem a lejárat évének végéig tart.[432/1957–2017 Article 44]
  • A kapcsolódó jogok 70 évig védik a művet az előadástól, felvételtől vagy sugárzástól.[432/1957–2017 Article 86] Hangfelvételek esetén a zenei alapnak is szabadon felhasználhatónak kell lennie.

1963 előtt elhunyt alkotók, szervezeti művek

1957 előtt a védelem időtartama 30, 2013 júliusa előtt pedig 50 év volt. Ez azon alkotásokra érvényes, melyek szerzője 1963. január 1. előtt halt meg, vagy jogi személy e dátum előtt adta ki azt.

A fotómásolatok kivételével a tanulmányokba vagy alkotásokba beillesztett, csak ezen célra készült fényképek és más műalkotások, illetve az ezt tároló negatívok ma Dél-Koreában közkincsnek számítanak, ha 1976. december 31. előtt készültek és első publikációjuk az országban történt.

Előfordul néhány kivétel. A polgári törvénykönyv alapján örökösök nélkül a szerző halála után a szerzői jog az államra száll át. A terméknek az USA-ban is közkincsnek kell lennie.

Jogállapot az Egyesült Államokban

Annak eldöntésére, hogy az alkotás az USA-ban közkincs-e, meg kell vizsgálni, hogy 1996-ban jogvédett volt-e. Az 1987-ben életbe lépett törvény a jogi védelmet 30-ról 50 évre emelte, így az 1957 előtt elhunyt szerzők művei ma már nem jogvédettek.[3]

Licencsablonok

Rövidítése
COM:TAG South Korea

Lásd még: Commons:Licencsablonok

Pénz

Rövidítése
COM:CUR South Korea

Lásd még: Commons:Pénznemek

Symbol OK.svg  1950-es megalapítása óta a Bank of Korea a kiadott pénzek jogtulajdonosa. A bank a Guidelines for the Reproduction of Bank of Korea Notes and Coins kiadvány szerint bizonyos korlátozásokkal bárki számára lehetővé teszi a pénzek engedélykérés nélküli felhasználását.[4]

Az elektronikus másolatok maximális felbontása 72DPI, és az előlapon vagy tükrözött képen (kivéve a portrén) szerepelnie kell a „SPECIMEN” vagy „보기” kifejezéseknek; a szövegnek megkülönböztethetőnek kell lennie, de nem szabad eltávolíthatónak lennie. A mintaszövegnek az előlap tetején látható „Bank of Korea” sornál nagyobbnak kell lennie, és az elkülöníthetőség érdekében nem lehet áttetsző. Ezek a szabályok a részleges másolatokra is érvényesek.[4]

A 3.C szakasz (eszmei másolatok) követelményeinek megfelelő állományokhoz a {{South Korean currency}} sablont használd.

Panorámaszabadság

Rövidítése
COM:FOP South Korea

Lásd még: Commons:Panorámaszabadság

X mark.svg   Csak nem kereskedelmi felhasználás engedélyezett. A Copyright Act (Act No. 432 of January 28, 1957, as amended up to Act No. 14634 of March 21, 2017) 35-ös cikkelye szerint:

(1) Az alkotást csak a tulajdonosa, vagy a jogot megszerző személy mutathatja be eredeti formájában; ha a művet közterületen állandó jelleggel helyezik el, akkor az előző feltétel nem érvényes.
(2) Az (1)-es bekezdésben említett, nyilvános helyen állandó jelleggel kiállított alkotások bármely módon reprodukálhatóak; ez a feltétel a következő esetekben nem érvényes:
1. Ha egy épületet átalakítanak
2. Ha egy szobrot vagy festményt módosítanak
3. Ha a reprodukció az (1)-es bekezdésben foglaltaknak megfelelően, állandó jelleggel történő kiállítás céljából történik
4. Ha az újragyártás eladási céllal történik.
(3) Az alkotások első bekezdés szerinti kiállítója tájékoztató füzetet készíthet az elemekről.
(4) Megbízásra készülő portré vagy más fotó nem használható fel a megbízott engedélye nélkül.

Ez megengedi a „nyilvános helyeken” állandó jelleggel megtalálható alkotások reprodukcióját; a 35.(2).4 szakasz kimondja, hogy ezek nem készülhetnek eladási céllal. A másolatok definíciója a 2.(22) szakasz szerint: „[…] egy megfogható alkotás elkészítése vagy másolása nyomtatással, fényképezéssel, másolással, hang- vagy videófelvétellel stb.”; a nyilvános helyen lévő alkotások másolata nem adhatók el például képeslapok, naptárak, vagy gyűjtemények részeként, ha abban az adott kép az elsődleges tárgy.[5]

Bélyegek

Lásd még: Commons:Bélyegek/Közkincs

Jogvédett A szerzői jogi törvény 39-től 44-ig terjedő szakaszai alapján a szervezetek által készített jogvédett művek a publikációt követő 70. évben válnak közkinccsé. Az 1963 január 1-je előtt kiadott bélyegekhez a {{PD-South Korea}} sablont használd.

Eredetiség határa

Rövidítése
COM:TOO South Korea

Lásd még: Commons:Threshold of originality


A Copyright Act as amended up to Act No. 14634 of March 21, 2017 gépi fordítása alapján:

  • „Alkotásnak” az emberi gondolatok vagy érzések kifejezésére szolgáló művek számítanak.[432/1957–2017 Article 2.2]

Lásd még

Jegyzetek

  1. a b Republic of Korea Copyright and Related Rights (Neighboring Rights). WIPO: World Intellectual Property Organization (2018). Retrieved on 2018-11-08.
  2. Copyright Act (Act No. 432 of January 28, 1957, as amended up to Act No. 14634 of March 21, 2017). South Korea (2017). Retrieved on 2018-11-08.
  3. Yunjeong Choi () Development of Copyright Protection in Korea: its History, Inherent Limits, and Suggested Solutions, Brook. J. Int'l L. 28, pp. 643-673
  4. a b Guidelines for the For Reproduction of Bank of Korea Notes and Coins. Retrieved on 2019-01-27.
  5. Jin-won Choe, The Right of Exhibition and the Freedom of Panorama
Caution: The above description may be inaccurate, incomplete and/or out of date, so must be treated with caution. Before you upload a file to Wikimedia Commons you should ensure it may be used freely. Lásd még: Commons:Jogi nyilatkozat