Commons:Szerzői jogi szabályok területenként/Egyesült Államok

From Wikimedia Commons, the free media repository
Jump to navigation Jump to search
This page is a translated version of a page Commons:Copyright rules by territory/United States and the translation is 60% complete. Changes to the translation template, respectively the source language can be submitted through Commons:Copyright rules by territory/United States and have to be approved by a translation administrator.
Outdated translations are marked like this.
Az először az USA-ban publikált alkotások (kivéve hang)
Első közzététel éve
Megjegyzés: a közzététel nem egyenlő a létrehozással
Szerzői jogi időtartam
  • 1927 előtt
  • 1927-63 között: jogi nyilatkozat nélkül, vagy olyan nyilatkozattal, amelyet az első közzétételtől számított 28 évig nem hosszabbítottak meg
  • 1964–77: szerzői jogi nyilatkozat nélkül
  • 1978 és 1989. március 1. között: nyilatkozat nélkül és az első közzétételt követő öt éven belüli regisztráció nélkül
Az alkotás az USA-ban közkincsnek számít
  • 1927-63 között: nyilatkozattal és megújítva
  • 1964–77 között: nyilatkozattal
Az első közzétételtől számított 95. évig jogvédett
  • 1978-tól 1989. március 1-ig: 1978 előtt létrehott mű nyilatkozattal, vagy nyilatkozat nélkül de regisztrálva az első közzétételt követő 5 éven belül
  • 1989. március 2-től 2002-ig: 1978 előtti mű
  • Ha a szerző ismert: pma+70 év, vagy 2047. december 31. (amelyik későbbi)
  • Ha az alkotó ismeretlen, vagy a mű közös munka eredménye: az első közzétételt követő 95. év vagy a létrehozást követő 120. év (amelyik korábbi, de semmiképpen sem 2047. december 31. előtt)
  • 1978-tól 1989. március 1-ig: 1977 után létrehott mű nyilatkozattal, vagy nyilatkozat nélkül de regisztrálva az első közzétételt követő 5 éven belül
  • 1989. március 2-től 2002-ig: 1977 utáni mű
  • 2003 előtt kiadatlan mű (például első közzététel 2002 után)
  • Ha a szerző ismert: pma+70 év
  • Ha az alkotó ismeretlen, vagy a mű közös munka eredménye: az első közzétételt követő 95. év vagy a létrehozást követő 120. év (amelyik korábbi)
pma: post mortem auctoris („a szerző halála után”)

A lap összefoglalja az Amerikai Egyesült Államok szerzői jogi szabályozásának a Commons szempontjából releváns részét.

Általános szabályok

  • Minden 1927. január 1-je óta publikált mű közkincs. A „publikáció” fogalmát lásd például a Copyright Office circular 1: Copyright Basics harmadik oldalán.[1] A modern definíció csak az 1978-ban és utána kiadott művekre érvényes, ugyanis az 1909-es törvény ezeket nem említi, habár a koncepció hasonló volt.
  • Minden 1964. január 1-je előtt megjelent olyan mű, melynek védelmét nem újították meg, közkincs (a könyvekhez lásd a Stanford Egyetem adatbázisát, magazinokhoz The Online Books Page-et).
  • Minden 1978. január 1-je előtti olyan mű, melyhez nem tartozott szerzői jogi nyilatkozat („©”, „Copyright” vagy „Copr.”), vagy a dátum, esetleg a szerző (vagy álneve) hiányzik, szintén közkincs.
  • Minden 1978 és 1989. március 1-je között kiadott mű, melyekhez nem tartozik szerzői jogi nyilatkozat, közkincsnek számít, kivéve akkor, ha a védelmi igényt a kiadást követő öt éven belül regisztrálták.
  • Azon alkotások, melyek először az USA-n kívül lettek kiadva (és 30 napon belül nem adták ki az Államokban), vagy publikációs dátumuk 1927 január 1. utáni, az Egyesült Államokban az URAA(Uruguay Round Agreements Act) alapján jogvédettek lehetnek még akkor is, ha a belföldi jogvédelmük formalitási okokból nem újult meg (az igénybejelentés és a jogi nyilatkozat hiányzott).[2] Általánosságban az ilyen művek USA-beli jogvédelmét megújítják, ha az USA-ban formalitási okokból nem jogvédettek, de a forrásországban az URAA-dátum szerinti védelme még nem járt le (a legtöbb országban ez 1996. január 1-je). Az először az USA-ban megjelent művekre az URAA nem vonatkozik.
  • A hangfelvételek (az 1927 előtt kiadottak is) különleges elbírálás alá esnek. Az 1972. február 15-én vagy utána rögzített felvételekre az egyéb esetekben érvényes szabályok vonatkoznak. A Music Modernization Act (2018 októberében jogerőre emelkedve) szerint az 1972. február 15-e utáni felvételek jogvédelmének időtartama a kiadás idejétől függ.
  • Az 1923 előtt publikált hangfelvételek 2022. január 1-jével váltak közkinccsé. Az 1923 és 1946 között kiadott alkotások az első megjelenéstől számított 100 évig, az 1947 és 1956 között publikáltak pedig 110 évig jogvédettek. Az 1956 után publikált és 1972. február 15. előtt rögzített felvételek 2067. február 15-én válnak közkinccsé. Ezek az 1972 előtti művekkel kapcsolatos szabályok a formalitásoktól (szerzői jogi nyilatkozat, regisztráció, megújítás) függetlenül érvényesek.
  • Az 1978. január 1. után készített alkotások a szerző halálát követő 70. évig jogvédettek.
  • Az 1978 előtt készített, de először 1978-ban vagy utána publikált művek az első közzétételtől vagy regisztrációtól számított 95 évig, vagy a létrehozás idejétől (ismeretlen szerző vagy közös munka esetén) számított 120 évig, vagy az az ismert szerzők halálától számított 70 évig jogvédettek (amelyik korábbi dátum); ha a mű 1978 és 2001 között lett publikálva, akkor a legkorábbi lejárat 2047. december 31-e (azaz az 1978 és 2001 közötti művek egyikének sem járt még le a szerzői jogi védelme).

Az USA szerzői jogi törvényei az 50 államban, a fővárosban, Puerto Ricón, a Virgin-szigeteken, Guamon és az Északi-Mariana-szigeteken érvényesek, azonban Amerikai Szamoán nem. A U.S. Copyright Office 17 U.S.C. § 101 (az „Egyesült Államok” kifejezést az 1976-os törvény definiálja) szerint: „Az »Egyesült Államok« a különböző államokból, a fővárosból, a Puerto Ricó-i Nemzetközösségből és a kormány által irányított területekből áll.”[3] Az irányított területekről: „A szövetségi szerzői jogi szabályok érvényesek a Virgin-szigeteken, Guamon és az Északi-Mariana-szigeteken, viszont Amerikai Szamoán nem.”[4]

A 17-es cikkellyel kapcsolatos további információk a Szerzői Jogi Hivatalnál érhetőek el.[5]

Az amerikai kormányzat alkotásai

A szövetségi kormány művei az USA-ban közkincsnek számítanak, azonban más területeken más szabályok lehetnek érvényben. Lásd a CENDI GYIK 3.1.7 pontját és a kormány álláspontját, továbbá ezen megbeszélést.

Példa közkincsre, a NASA, mint szövetségi ügynökség által készített alkotás

.

  • A kormányzat, valamint a kormányzati ügynökségek honlapján szereplő információk nem feltétlen számítanak közkincsnek, így mindig nézz utána a jogi tényállásnak. Példa: a "Nap csillagászati képe'” a legtöbb esetben nem közkincs, hanem a létrehozói által jogvédett (így kérjük, hogy ezeket ne töltsd fel a Commonsra). Bizonyos katonai honlapok (példa) gyakran a katonák által egyedileg lettek létrehozva (például kiküldetésben lévő katonák saját kameráikkal felvett videók). Ezek a képek nem feltétlenül számítanak közkincsnek, azonban nehéz őket megkülönböztetni a katonai fotósok képeitől, mivel ritkán mellékelnek hozzájuk jogi nyilatkozatot.
  • Ebbe nem tartoznak bele az egyes államok kormányai; a legtöbb állami vagy helyi irányítószerv alkotásai jogvédettek lehetnek, de egyes esetekben kivételek állhatnak fenn.
  • Nem tartoznak ide az állami fenntartású vállalatok (például Amtrak).
  • Az 1976-os szabályok szerint nem tartoznak ide a posta alkalmazottai által készített művek. 1978 óta minden postai bélyeg jogvédett (lásd itt; a korábbi bélyegek közkincsnek számítanak).
  • Nem tartoznak ide a kormány megbízásából harmadik személy által készített alkotások sem; ezesetben a jogtulajdonos a kormány lehet (például az Ada programozási nyelv jogainak tulajdonosa a Védelmi Minisztérium).
  • Egyes kormányzati ügynökségek további szervezeteket is bevonhatnak a munkájukba; jó példa erre a NASA, amely a propulziós laboratóriumot a Caltech-hel együtt üzemelteti, valamint egyes űrkutatási projektjeik az ESA-val és a CNES-szel közösen zajlanak. Csak a kizárólag a NASA által készített alkotások számítanak közkincsnek! A többi ügynökség egyes anyagai (akár a NASA által publikáltak is – ezekhez szerzői jogi nyilatkozatot mellékelnek) jogvédettek lehetnek.
  • A kormány egyes publikációit (például a Fehér Ház fotófolyama) a nem a szerzői joggal kapcsolatos korlátozásokkal teszik közzé; ez a jogvédettséget nem befolyásolja.
  • Egyes szövetségi képek (például jelvények és azonosítók) kereskedelmi felhasználása, és az ezekkel való visszaélés (például katonai jelvények engedély nélküli viselése) tiltott. A Commonsnak nem tiszte ezen korlátozásokkal foglalkozni.
  • A Katonai Heraldisztikai Intézet (az ilyen képek jogtulajdonosa) a kapcsolódó témakörben állásfoglalást tett közzé, amelyben leírják a kereskedelmi felhasználás módját.

Kormányzati rendeletek

  • A kormányrendeletek mindig közkincsnek számítanak akár részben, akár egészben; ugyenezen szabályok érvényesek a szövetségi, állami, helyi vagy külföldi dokumentumokra. Ebbe a bírósági döntések, adminisztratív irányelvek, a törvényhozás döntései, közrendeletek és egyéb jogi dokumentumok is beletartozok. A polgártól elvárt a szabályok ismerete, és ennek elősegítésére a törvények nem eshetnek szerzői jogi védelem alá. A kormányrendeletek és a kormány által készített alkotások nem feltétlen egyeznek meg.

Licencsablonok

Rövidítése

Lásd még : Commons:Licencsablonok

  • {{PD-US}} – az 1927 előtt publikált, az USA-ban közkincsnek számítő művek
  • {{PD-US-expired}} – az 1927 előtt publikált, az USA-ban közkincsnek számító művek (a {{PD-US}} helyett preferált)
  • {{PD-1996}} – azon művek, melyek 1996. január 1-je óta a forrásországban és az USA-ban is közkincsek
  • {{PD-US-not renewed}} – az USA-ban 1927 és 1963 között kiadott azon alkotások, melyek védelmét nem újították meg
  • {{PD-US-no notice}} – az 1927 és 1978 között jogi nyilatkozat nélkül közzétett művek
  • {{PD-US-no notice advertisement}} – azon 1978 előtt publikált hirdetések és közös alkotások, amelyekhez nem tartoznak a hirdetéshez kapcsolódó jogi feltételek.
  • {{PD-US-1978-89}} – az USA-ban 1978 és 1989. március 1-je között szerzői jogi nyilatkozat és öt éven belüli regisztráció nélkül kiadott művek.
  • {{PD-US-unpublished}} – azon művek, melyek 2003 előtt nem voltak publikálva, és a szerzőjük 1952 előtt hunyt el (ismeretlen szerző esetén 1902 előtt készültek).
  • {{PD-US-record}} – az 1972. február 15-e előtt rögzített hangfelvételek.

Lásd még: #Amerikai államok és területek

Kormányzati ügynökségek

  • {{PD-USGov}} – a szövetségi kormány által létrehozott, jogvédelemre nem jogosult alkotások.
Törvényhozás
Mezőgazdasági Minisztérium
Kereskedelmi Minisztérium
Védelmi Minisztérium
Oktatási Minisztérium
Energiaügyi Minisztérium
Egészségügyi és Emberszolgálati Minisztérium
Belbiztonsági Minisztérium
Lakhatási és Városfejlesztési Minisztérium
  • {{PD-USGov-HUD}} – a Lakhatási és Városfejlesztési Minisztérium közkincs képei.
Belügyminisztérium
Igazságügyi Minisztérium
Munkaügyi Minisztérium
Államminisztérium
Közlekedési Minisztérium
Államkincstár
Veteránügyi Minisztérium
Egyéb amerikai ügynökségek
  • {{PD-USGov-WPA}} – a korábbi Munkafolyamati Hivatal közkincs képei
  • {{PD-USGov-TVA}} – a Tennessee-völgyi Hivatal közkincs képei
  • {{PD-DCGov}} – a District of Columbia területről származó közkincs képek
  • {{PD-USGov-Award}} – az amerikai kormányügynökségek szimbólumát viselő kitüntetések képei.

A Kongresszusi Könyvár közkincs-gyűjteményei

Lásd még : Commons:Library of Congress

Amerikai államok és területek

  • {{PD-USGov}} – a jogilag elismert irányítótanács nélküli területek (például Amerikai Saoma) kormányai által létrehozott alkotások, mivel az ilyen territóriumok az USA szövetségi kormányának részét képezik, így alkotásaik nem jogosultak szerzői jogi védelemre.[6][7]

Az Államok belterületén készült alkotásoknál kevésbé tiszta a helyzet; az #Amerikai államok és területek szakasz első hivatkozása minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a Puerto Ricó-i alkotások közkincsek, azonban a második link ezzel szemben mást állít.

Egyéb

Pénz

Lásd még : Commons:Pénznemek

Érmék

OOjs UI icon check-constructive.svg  

A United States Mint által készített érmék többsége szövetségi alkotásként közkincsnek számít. Egyes érméket harmadik felek készítettek, akik a jogokat a Mintnek adták át; ezek főleg emlék- és más különleges érmék, és szerzői jogi feltételeik a marketinganyagokban találhatóak meg; egy példa ezekre az aranydollár (link). A jogi státuszt minden egyes érménél vagy bankjegynél egyesével kell vizsgálni.

Bankjegyek

OOjs UI icon check-constructive.svg  

A bankjegyek „színes illusztrációi” a következő feltételek szerint tölthetőek fel (18 U.S. Code § 504 és 31 CFR § 411.1):

  • az illusztráció maximum 75% vagy minimum 150% méterű az ábra mindkét dimenziójában
  • csak az egyik oldal van feltöltve
  • minden negatív, üveg, pozitív, digitalizált média, fájl, mágneses média, optikai tároló és bármely más, az illusztrációt tartalmazó adathordozó a végfelhasználás után megsemmisítésre kerül.

A pénzeket ábrázoló kapcsolódó képekhez használd a {{PD-USGov-money}} sablont.

Lásd még : Category:United States currency-related deletion requests

De minimis

Lásd még : Commons:De minimis

Az USA bíróságai a de minimis védelmet az alábbi módokon fogták fel:

  1. Ha a technikai jogsértés annyira nyilvánvaló, hogy annak nincsenek jogi következményei
  2. Ha a másolat lényegesen megegyezik az eredetivel (az ilyen jogi ügyekben a feltételnek fenn kell állnia)
  3. Fair use ügyekkel kapcsolatban (itt nem releváns, mivel fair use állományok a Commonsra nem tölthetőek fel).

A Commonsra való feltölthetőség esetén gyakran ez a legelőször áttekintendő pont.

As found in Ets-Hokin v. Skyy Spirits, Inc., a photograph of a bottle is not a derivative work of its label (though in this particular case, the label also happened to be below the threshold of originality):

We need not, however, decide whether the label is copyrightable because Ets-Hokin's product shots are based on the bottle as a whole, not on the label. The whole point of the shots was to capture the bottle in its entirety. The defendants have cited no case holding that a bottle of this nature may be copyrightable, and we are aware of none. Indeed, Skyy's position that photographs of everyday, functional, noncopyrightable objects are subject to analysis as derivative works would deprive both amateur and commercial photographers of their legitimate expectations of copyright protection. Because Ets-Hokin's product shots are shots of the bottle as a whole—a useful article not subject to copyright protection—and not shots merely, or even mainly, of its label, we hold that the bottle does not qualify as a "preexisting work " within the meaning of the Copyright Act. As such, the photos Ets-Hokin took of the bottle cannot be derivative works.

Panorámaszabadság

Lásd még : Commons:Panorámaszabadság

OOjs UI icon check-constructive.svg OK Csak épületek esetén {{FoP-US}}

A 17 USC 102(a)(8) pontja alapján az épületek az Architectural Works Copyright Protection Act 1990-es elfogadása óta jogvédettek. A törvény az 1990. december 1-je után elkészült épületekre vonatkozik akkor is, ha az építkezés már korábban kezdődött, vagy a látványterveket később adták közre.

A szövetségi törvények a jogvédett épületek esetén egyértelműen kizárják a „képek, festmények, fotók vagy más képi megoldás módján történő másolást” (17 USC 120(a)). A nyilvános helyeken látható épületeket bárki megfestheti, lerajzolhatja, vagy fotózhatja; ideértendők a nyilvános belterek (például aulák, előadók stb.). Az ilyen képek szerzői joga a készítőt illeti (az épület tervezője és tulajdonosa nem korlátozhatja a felhasználást), a képet bárhogyan közzéteheti. A 17 USC 120 csak az építészeti alkotásokra vonatkozik; más vizuális művekre (például szobrok vagy emlékművek) nem.

Ez azt jelenti, hogy az 1990. december 1-je előtt elkészült épületek a láthatóságtól függetlenül teljes mértékben a panorámaszabadság hatálya alá esnek, mivel az épület (kivéve a tervrajzok) közkincs. Az ilyen épületek fotóihoz a {{PD-US-architecture}} sablont használd (a fotó licencének megjelölésével együtt). Az 1990. december 1-je után elkészült épületeknél az engedély csak a fotózásra vonatkozik; például az olyan elemek, mint a vízköpők oszlopok, amelyeknek csak háromdimenziós reprodukciója tiltott (Leicester v. Warner Bros.).

A szerzői jog csak az „épületekre” érvényes.

Az épület fogalma: „emberek által látogatható szerkezet, amely állandó és hosszútávú céllal lett tervezve; például házak és irodák és egyéb, emberek fogadására kialakított, hosszabb távra tervezett épületek, például templomok, múzeumok, kilátók és pavilonok”.

Az ilyen alkotások mindegyike jogvédett, továbbá csak akkor esnek a panorámaszabadság kivételei közé, ha nyilvános helyről láthatóak.

„A hidak, csomópontok, gátak, országutak és sétányok nem az építészeti alkotások meghatározása szerint nem »épületek«.”

Az Egyesült Államokban az ilyen alkotásokat nem védi a szerzői jog, és láthatóságtól függetlenül szabadon fényképezhetőek. Ezek más országokban jogvédettek lehetnek!

Az eredetiség követelményei

Ezen megbeszélés a származtatott művekkel kapcsolatos szabályozással kapcsolatban hiteles tájékoztatásnak számít. További információk: Feist Publications, Inc., v. Rural Telephone Service Co. (angol Wikipédia). A származékos művek (Durham Industries, Inc. v. Tomy Corp.)[8] és korábban: L. Batlin & Son, Inc. v. Snyder.[9] esetén az eredetivel való pontos egyezés szükséges, máskülönben nem lehet jogvédett és elkészítése nem sérti bármely meglévő jogi védelmet (az eredeti művel kapcsolatban). További megbeszéléshez lásd a Wikipédia származékos mű szócikkét.

A kapcsolódó jogi megbeszéléshez lásd a Wikilegal/Pictorial Representations Architectural Works lapot.

Műalkotások és szobrok

OOjs UI icon close-ltr-destructive.svg Not OK – {{NoFoP-US}} (csak kategóriákra való sablon)

Note: Please tag United States no-FoP for public art deletion requests: <noinclude>[[Category:United States FOP cases/pending]]</noinclude>

A nyilvános helyeken állandó jelleggel megtalálható műalkotások esetén a törvény nem tesz kivételeket, így az ilyen művekről készült képek jogtulajdosa a forrástárgy készítője; azonban az 1927 előtt felállított művek közkincsek, és szabadon fényképezhetőek. Az 1978 előtt szerzői jogi nyilatkozat nélkül elhelyezett művek is közkincsek (kivéve, ha a szerző 1978-ig megakadályozta az alkotás fotózását). Ezen szituációkban a telepítés dátumának és a művész nevének lehető legpontosabb megjelölése szükséges. (Hasznos forrás lehet a Smithsonian Intézet katalógusa).

Használható sablonok:

A szövetségi bíróság visszautasította azon érvet, miszerint a nagy szobrok és emlékművek a panorámaszabadság szempontjából épületeknek számítanak (Gaylord v. The United States, 2008), és ezen tény az Architectural Works Copyright Protection Act (AWCPA) szövegezésébe is bekerült; eszerint a koreai háborús veteránok emlékhelyének „The Column” szobra nem jogosult jogi védelemre az előzőekkel megegyezően: „[a] Szerzői Jogi Hivatal szerint épület az, amely egyének befogadására szolgál; akár lakhatási, akár más célból (például vallásgyakorlás) (link).” Míg a bíróság a fair use értelmében elsőfokon az alperesnek adott igazat, később a felperes számára kedvező ítéletet hoztak, miszerint a fotót származékos műnek kell tekinteni. A bíroság szerint ha a Kongresszus az AWCPA-t kiterjesztette volna a szobrokra és emlékművekre is, azt visszaküldték volna felülvizsgálatra.

A további jogi megbeszéléseket lásd a Wikilegal/Copyright of Images of Memorials in the US lapon.

Examples

Charging Bull

Cloud Gate

Korean War Veterans Memorial

Portlandia

Statue of Liberty replica, New York-New York Hotel & Casino, Las Vegas

Lásd még : Category:United States FOP cases

Az amerikai jog alá eső külföldi alkotások:

Használd a {{Not-free-US-FOP}} sablont.

Azon alkotások, amelyek olyan országból származnak, melyeknek van a panorámaszabadságra vonatkozó releváns szabálya, az USA-ban a honi szerzői jogi szabályok alá eshetnek. A bíróságok dönthetnek úgy, hogy a lex loci védelem szerint ezen esetekben a származási ország helyett az USA szabályait alkalmazzák. Jelenleg ennek nincs kialakult gyakorlata, és nem tudni, hogy éles helyzetben az eljáró testület hogy döntene.

Lásd a {{Not-free-US-FOP}} sablont, valamint a Commons:Requests for comment/Non-US Freedom of Panorama under US copyright law megbeszélést.

Bélyegek

Lásd még : Commons:Bélyegek

Az Egyesült Államok Törvénygyűjteményének 17-es pontja alapján a bélyegek szerzői jogi állapota az első kiadás dátumától függ.

1978 előtt
Közkincs A szövetségi kormány műveként közkincs. Használd a {{PD-USGov}} sablont.
1978-tól
Jogvédett Az 1978. január 1-je (az 1976-os szerzői jogi törvény hatályba lépése) után megjelent bélyegek a posta által jogvédettek.[10] Írásos engedély szükséges.[11]

Eredetiség határa

OOjs UI icon check-constructive.svg OK A következő képek feltölthetőek a Commonsra, mivel egyediségük nem éri el a megkövetelt minimumot

Az USA Szerzői Jogi Hivatala a megismételt kérések ellenére sem találta jogilag védhetőnek a Vodafone-logó árnyékolt változatát, azonban az nem tölthető fel a Commonsra, mivel brit kép.

OOjs UI icon close-ltr-destructive.svg Not OK Ezek nem tölthetőek fel a Commonsra (kivéve, ha szabad licenc alatt tették közzé), mivel teljesíték az egyediség követelményeit.
  • Habár ezen „kéregetni tilos” jelzések elég egyszerűek, azonban jogvédettek. A védelem a teljes alkotásra (a keretekkel együtt) vonatkozik.
  • A File:CarCreditCity.png extra kerettel ellátott változata.
  • Az American Airlines logójának jogvédelmét a szerzői jogi hivatal megtagadta, azonban egy magasabb felbontású, árnyékolt és máshogy elrendezett változás már elég egyedi volt
  • w:File:Disney Junior.svg (VA0001927957).
  • w:File:Prince logo.svg (VA0000832222).
  • Az Omega Globe-dizájn (VAu000574660) a bíróság szerint levédhető.[12]
  • Más országokból származó alkotások, amelyek az USA-ban elérik az egyediség határát, azonban a forrásországban nem. (Hasbro Bradley, Inc. v. Sparkle Toys, Inc.)
  • Azon filmek „pásztázás és beolvasás” módszerrel készült verziói, amelyek szélesvásznú változatát átméretezték (akkor is, ha a szélesvásznú film nem volt jogvédett) (Maljack Productions, Inc. v. UAV Corp.)[13]
Paintings

OOjs UI icon close-ltr-destructive.svg Not OK for most paintings.

Even seemingly simple paintings consisting of geometric shapes are often copyrighted due to details that may not be immediately obvious to the viewer.

  • Photographic reproductions of paintings by Mark Rothko have been granted registration by the U.S. Copyright Office, so it is reasonable to assume that the original works are also copyrighted.
Other

Although the threshold of originality for non-graphic works (such as architecture and sound recordings) follow the same standards, such cases can be difficult to determine.

  • The five-note melody that typically accompanies Intel's logo was granted copyright protection because it "combined and blended synthesized, digital sounds" and was "refined and mastered with a special spatial enhancer." [14]
  • Anish Kapoor's Cloud Gate is a relatively simple 3D sculpture that was deemed eligible for copyright (VA0001983425)
  • The replica of public domain object Statue of Liberty in New York-New York Hotel and Casino is deemed eligible for copyright, also The United States Postal Service is being sued for copyright infringement for famously (and mistakenly) using this statue instead of the real Statue of Liberty on its Forever stamps. (VAu001149387 and VA0001882070) also see (DR1) (DR2)

Signatures

OOjs UI icon check-constructive.svg OK for a typical signature. In Copyright circular Number 1 the US Copyright Office sets out a list of things on which copyright protection cannot be granted, including "Titles, names, short phrases, and slogans; familiar symbols or designs; and mere variations of typographic ornamentation, lettering, or coloring."

The US Copyright Compendium, chapter 503.02(2) states that copyright will be denied to a character of Chinese calligraphy painted upon horizontally striated grass cloth. It states that "like typography, calligraphy is not copyrightable as such, notwithstanding the effect achieved by calligraphic brush strokes across a striated surface". Thus, it appears that calligraphy cannot be protected and, by analogy, signatures.

In Commons talk:Licensing/Archive 11#Autographs.2Fsignatures, there is a reference to User:BrokenSphere having sent an email to the U.S. Copyright Office, and receiving the reply "A signature is not protected by copyright".

If the signature is sufficiently complex to be considered a protectable artistic work in the US (akin to a non-trivial drawing), it cannot be hosted on Commons regardless of the position under local law unless it has been licensed under a compatible license or would have fallen into the public domain under some other rule (e.g. expiration of copyright).

Copyright formalities

Works published in the United States before certain dates require an increasingly stringent level of compliance with copyright formalities in order to remain copyrighted; otherwise, they fall into the public domain. This section attempts to describe these cases in detail.

Not renewed (before 1964)

In order to conclude that a work is {{PD-US-not-renewed}}, a thorough search of the copyright registry must be performed.

If a work is based on a previously published work which has been renewed, failure to renew copyright in the derivative work would only cause the additional expression present in the derivative work to fall into the public domain, so the derivative work as a whole remains copyrighted. An example is It's a Wonderful Life#Ownership and copyright issues, where the film's copyright failed to be renewed due to a clerical error, but as it was based on a short story called The Greatest Gift which was properly renewed, the film remains copyrighted. For this specific case, it is generally acceptable to upload individual screenshots of the film since their reliance on the story is minimal, but not video of the film.

No notice (before 1978)

In order to conclude that a work is {{PD-US-no notice}}, care must be exercised to ensure that the work truly has no copyright notice. In general, finding an image of a two-dimensional work (which would fall under {{PD-scan}} if the original work is public domain) on the Internet with no notice does not prove that it has no notice, as there could be a notice on the original hard copy, such as on a part of the page cropped out of the scan, on the back side of the page, or on a different page if the work came from a book/pamphlet. For memorabilia such as postcards, auction sites such as eBay can be a good resource to find images of the full item on both sides. For public art installed prior to 1978, the mere act of placing it in public view where people can make copies constitutes publication. For a photo of public art, a combination of the photo itself, other photos on the Internet (which need not be freely licensed, so long as there is no reason to doubt their authenticity), and mapping services like Google Street View can be used to establish the lack of a copyright notice. The Smithsonian Art Catalog is a useful resource for finding information about artworks. See Commons:Public art and copyrights in the US for more details.

The situation can become extremely complicated if a work is distributed via multiple authorized channels, only some of which carry a notice. According to the Copyright Act of 1909, "Where the copyright proprietor has sought to comply with the provisions of this title with respect to notice, the omission by accident or mistake of the prescribed notice from a particular copy or copies shall not invalidate the copyright or prevent recovery for infringement against any person who, after actual notice of the copyright, begins an undertaking to infringe it, but shall prevent the recovery of damages against an innocent infringer who has been misled by the omission of the notice; and in a suit for infringement no permanent injunction shall be had unless the copyright proprietor shall reimburse to the innocent infringer his reasonable outlay innocently incurred if the court, in its discretion, shall so direct."[15] The 1973 Copyright Compendium explains in greater detail:[16]

  1. If the Office is informed that the great bulk at the published copies of a work bore an appropriate notice, but that the notice was accidentally omitted from a very few of the published copies, registration may be made. In such cases, if the deposit copies do not bear the notice, copies with the notice will be requested.
  2. If a considerable number of copies have been pub­lished without notice, registration will be denied.
  3. If the entire first edition of a work was published without notice, registration will be denied even if the first edition consisted of a relatively small number of copies.

As in the renewal case, failure to include a notice on a derivative work does not invalidate the copyright on the original work,[17] so in such a case neither the original nor the derivative can be uploaded to Commons. However, a fully original portion of the derivative work (if possible to isolate, which is not always the case) would be acceptable.

If there is a notice but it fails to comply with certain constraints, it may fall under {{PD-US-defective notice}}. The most basic requirements are given in the text of the copyright tag, but for more details see the 1973 Copyright Compendium.[18]

No notice and unregistered (before March 1989)

In order to conclude that a work is {{PD-US-1978-89}}, the requirements of the previous section must be met, and a thorough search of the copyright registry over the next five years must be performed.

Regarding the specific definition of "no notice", the 1984 Copyright Compendium is similar to the 1973 edition:[19]

Omission of copyright notice. Where the notice is omitted from more than a relatively small number of copies or phonorecords distributed by authority of the copyright owner, and registration is being made within five years of the date of publication without notice, the Copyright Office may warn that the law requires, in addition to registration, that a reasonable effort must be made to add the notice to all copies or phonorecords that are distributed to the public in the United States after the omission has been discovered. See 17 U.S.C. 405(a).

Registration. Registration is not possible for works published without notice or with a fatally deficient notice by authority of the copyright owner, if more than five years have elapsed since such publication. There are, however two exceptions to this general rule: 1) where the notice has been omitted from no more than a relatively small number of copies or phonorecords distributed to the public; or 2) where the notice has been omitted in vio­lation of an express requirement in writing that, as a condition of the copyright owner's authorization of the public distribution of copies or phonorecords, they contain the prescribed copyright notice. In these two instances, there is no need for registration to correct the omission. Registration in these cases may be made at any time during the subsistence of the copyright. See 17 U.S.C. 405(a).

If there is a notice but it fails to comply with certain constraints, it may fall under {{PD-US-defective notice-1978-89}}. The basic requirements are given in the text of the copyright tag.

Jegyzetek

  1. Circular 1: Copyright Basics. US Copyright Office. Retrieved on 2019-03-14.
  2. Hirtle, Peter (2018-11-06). Copyright Term and the Public Domain in the United States. Retrieved on 2018-12-10.
  3. Copyright Law of the United States (Title 17) Chapter 1 Subject Matter and Scope of Copyright 101 Definitions. U.S. Copyright Office. Retrieved on 2019-03-14.
  4. Circular 38a: International Copyright Relations of the United States 14. U.S. Copyright Office. Retrieved on 2019-03-14.
  5. Copyright Law of the United States ( (Title 17)). U.S. Copyright Office. Retrieved on 2019-03-14.
  6. Compendium II: Copyright Office Practices, § 1102.08(b)
  7. W:Compendium II: Copyright Office Practices, § 206.02(e)
  8. 630 F.2d 905 (2d Cir, 1980), elérhetőség: http://www.altlaw.org/v1/cases/551553 és http://cases.justia.com/us-court-of-appeals/F2/630/905/238194/
  9. 536 F.2d 486 (2d Cir.) (en banc), elérhető: http://www.altlaw.org/v1/cases/554959 and http://www.coolcopyright.com/cases/fulltext/batlinsnydertext.htm
  10. http://about.usps.com/corporate-social-responsibility/stamp-collecting.htm#asc8
  11. http://about.usps.com/doing-business/rights-permissions/welcome.htm USPS site
  12. Omega S.A., v. Costco Wholesale Corp., 541 F.3d 982, 983.
  13. Fishman, Stephen (2014) The Public Domain: How to Find & Use Copyright-Free Writings, Music, Art & More, Nolo, p. 183 Retrieved on 29 August 2014. ISBN: 1413320287.
  14. [1]
  15. 17 U.S.C. § 21 (1947).
  16. Copyright Compendium I (1973), 4-5 to 4-6.
  17. 17 U.S.C. § 7 (1947)
  18. Copyright Compendium I (1973), 4-8 to 4-45.
  19. Copyright Compendium II (1984), 1000-13.

External links

Caution: The above description may be inaccurate, incomplete and/or out of date, so must be treated with caution. Before you upload a file to Wikimedia Commons you should ensure it may be used freely. Lásd még : Commons:Jogi nyilatkozat