File:A nagy cigánycsapat útja 1417.jpg

Magyar: A Pallas Nagy lexikon képmelléklete.
"A legelső író, ki a cigányokat egyiptomi eredetüeknek mondja, Justinger Konrád volt, berni krónikájában az 1419. év alatt, midőn a cigányok legelőször Helvéciában jelentek meg. A Bologna előtt 1422. megjelent cigánybanda András nevü «hercege» (Duca di Egitto) azt beszélte, hogy népével együtt elpártolt a kereszténységtől, mióta a magyar király elfoglalta országát s őt fogságba ejtette. Később 4000 alattvalójával együtt a kereszténység kebelébe visszatért, és most a magyar király parancsára hét évig kell zarándokolni; jelenleg Rómába megy a pápához. Más csapat azt beszélte, hogy hazájok Kis-Egyiptom, terméketlen föld, melyet tulnépesedés, drágaság és inség miatt kellett elhagyniok. E mesék következtében majdnem mindenütt szivesen fogadták őket és néha gazdagon megajándékozták. 1496. a gelderni herceg «kisegyiptomi gróf Gnougy Márton»-nak egy utlevelet adott, mellyel megengedte, hogy országán átutazhassék; de három napon tul ugyanegy helyen ne tartózkodjék. Hazánkban ily szabadalmat és ajánló levelet Zsigmond királytól és Báthory fejedelemtől nyertek. Zsigmond levelét Thurzó gróf is említi 1616. évben. A zarándokok épp a konstanzi zsinat idejében 1417. jelentek meg Németországban, honnan Helvéciába, Franciaországba, Olaszhonba vándoroltak. Mikor végképp elejtették a cigányok Egyiptomból való származásának elméletét, a «Kis-Egyiptom» elnevezést sokan a cigányok koholmányának tartották. Bataillard rámutatott, hogy Specklin straszburgi krónikás már a XVI. század végén a cigányokat Epirusból jötteknek mondja, melyet közönségesen Kis-Egyiptomnak is neveznek. Hermann Antal az 1891-iki londoni folklore-kongresszuson felemlítette, hogy Thököly Imre titkárának, Komáromi Jánosnak Nagy Imre közölte diáriumában (Pest 1861, 75. l.) Nikomedia város környékét Kis-Egyiptusnek nevezték. E vidéket érintették a cigányok, midőn Európába átkeltek. Az első, ki a C.-oknak Egyiptomból való származását tudományosan, nyelvüknek a nubiaival való összehasonlításával akarta bebizonyítani, Bonaventura Vulkanius, lejdai tanár (meghalt 1614) volt. Utána indult több tudós; Griselini hazai német író (Geschichte des Temesvárer Banats, 1789) is nagy buzgalommal kardoskodott e nézet mellett."