Commons:Szerzői jogi szabályok területenként/Kazahsztán
|
Szerzői jogi szabályozás: Kazahsztán Rövidítés: COM:KAZAHSZTÁN | |
 | |
 | |
| Védelmi idők | |
|---|---|
| Általános | Szerző élete + 70 év |
| Anonim művek | Közzététel + 70 év |
| Posztumusz publikált | Közzététel + 70 év |
| Egyéb | |
| Panorámaszabadság | No |
| Védelem év végéig | Igen |
| Szokásos licencsablonok |
{{PD-Kazakhstan}} {{PD-old-auto}} {{PD-KZ-exempt}} |
| Szerződések | |
| Berne convention | 1999. április 12. |
| WTO-tag | 2015. november 30. |
| URAA restoration date* | 1999. április 12. |
| WIPO treaty | 2004. november 12. |
| *Egy mű jellemzően jogvédett az Egyesült Államokban, ha olyan típusú mű, ami általánosságban jogosult a szerzői jogi védelemre az USA-ban, 1928. december 31. után hozták nyilvánosságra, és jogvédett volt a származási országában az URAA-dátumon. | |
A lap összefoglalja a kazah szerzői jogi szabályozásnak a Commons szempontjából releváns részét. A feltöltendő fájlnak mind Kazahsztánban, mind az Egyesült Államokban közkincsnek vagy szabad licencűnek kell lennie. Kétség esetén a területi jogszabályok az irányadók.
Háttér
Kazahsztán a 19. század közepétől orosz uralom alatt állt, majd az 1917-es orosz forradalom utáni átszervezések után 1936-ban Kazah SZSZK néven a Szovjetunió tagköztársasága lett. Az ország a Szovjetunió felbomlásával, 1991. december 16-án lett független.
Kazahsztán 1999. április 12-e óta a Berni Egyezmény, 2004. november 12-e óta a WIPO Szerzői Jogi Egyezmény, 2015. november 30-a óta pedig a Kereskedelmi Világszervezet tagja.[1]
A 2018-as adatok szerint az ENSZ Szellemi Jogi Világszervezete (WIPO) a kazah szerzői jog tekintetében a Law No. 6-I of June 10, 1996, on Copyright and Related Rights (as amended up to Law of No. 419-V of November 24, 2015) törvényt tekinti irányadónak,[1] melynek szövege megtalálható a WIPO Lex adatbázisban.[2]
Általános szabályok
A Law No. 6-I of June 10, 1996 (as amended up to Law of No. 419-V of November 24, 2015) alapján:
- A szerzői jogi védelem az alkotó halálát követő 70. évig áll fenn, kivéve a jelzett esetekben.[419/2015 Article 28.1]
- Ismeretlen vagy álnéven dolgozó szerző alkotása az első közzétételt követő 70. évig jogvédett.[419/2015 Article 28.4]
- Közös munka eredményeképp létrejött alkotások jogi védelme az utoljára elhunyt szerző halálától számított 70. évig áll fenn.[419/2015 Article 28.5]
- Az először az alkotó halála után 30 évvel publikált művek jogi védelme a közzétételt követő január 1-től számított 70. évig tart.[419/2015 Article 28.6]
- Ha a szerzőt rehabilitálták, akkor a védelmi idő a rehabilitációt követő év január 1-től számítandó.[419/2015 Article 28.7]
- A cikkely szerint megfogalmazott védelmi időket a kiváltó eseményt követő év január 1-jétől kell számítani.[419/2015 Article 28.8]
- A fellépő, producer stb. kapcsolódó jogai az előadást követő 70. évig érvényesek.[419/2015 Article 42.1]
Gyűjtemények
Az enciklopédia, könyvgyűjtemény, tudományos folyóirat, újság, magazin és más folyóirat kiadója a teljes egészre vonatkozóan kizárólagos joggal rendelkezik, és azt saját neve alatt teheti közzé. Az egyes alkotások szerzői továbbra is jogosultak a saját művük máshol való felhasználására és saját nevük alatt történő közzétételére.[419/2015 Article 11.2]
Nem védett művek
Lásd még: Commons:Unprotected works
A következő alkotások nem jogvédettek: (1) hivatalos dokumentumok (törvények, ítéletek, illetve más jogi, adminisztratív, bírói és diplomáciai dokumentumok), valamint ezek fordításai; (2) állami emblémák és jelzések (zászlók, emblémák, dekorációk, bankjegyek, illetve egyéb állami szimbólumok és jelzések); (3) népművészeti alkotások; (4) eseményekről és tényekről szóló informatív jellegű közlések.[419/2015 Article 8]
Licencsablonok
Lásd még: Commons:Licencsablonok
- {{PD-KZ-exempt}} – hivatalos dokumentumokhoz (törvények, ítéletek, illetve más jogi, adminisztratív, bírói és diplomáciai dokumentumok), valamint ezek fordításaihoz; állami emblémákhoz és jelzésekhez (zászlók, emblémák, dekorációk, bankjegyek, illetve egyéb állami szimbólumok és jelzések); népművészeti alkotásokhoz; továbbá eseményekről és tényekről szóló informatív jellegű közlésekhez.
Pénz
Lásd még: Commons:Pénznemek
A bankjegyek más állami szibólumokkal együtt a szerzői jogi törvény nyolcas cikkelye szerint szabadon felhasználhatóak.[419/2015 Article 8]
Kérjük, a kirgiz pénzek képeihez a {{PD-KZ-exempt}} sablont használd!
Panorámaszabadság
Lásd még: Commons:Panorámaszabadság
Csak a véletlenszerű, nem kereskedelmi felhasználás engedélyezett.
A szerző vagy jogtulajdonos engedélye és díjfizetés nélkül engedélyezett a nyilvános helyen állandó jelleggel megtalálható művek műsorokban való közzététele, a publikum felé történő kommunikációja, valamint építészeti, fotográfiai és szépművészeti reprodukciója, kivéve ha az elem a másolat vagy közvetítés fő tárgya, illetve ha az eredményt kereskedelmi célra kívánják hasznosítani.[419/2015 Article 21]
Bélyegek
Lásd még: Commons:Bélyegek
, használd a {{PD-KZ-exempt}} sablont.
Az 1996. június 10-i 6-I jelű szerzői jogi törvény nyolcas cikkelye alapján az állami szimbólumok és jelzések (zászlók, címerek, dekorációk, rendeletek, pénzérmék stb.) nem jogvédettek.[419/2015 Article 8] A 2003. február 8-i 386-II jelű postai törvény első cikkelye szerint a hivatalos postai szerv által kibocsátott elemek közé a bélyegek, üdvözlőlapok, borítók, képeslapok, postai jelek stb. tartoznak.
Lásd még
- Kazakhstan
- Category:Stamps of Kazakhstan
- Category:Kazakhstani FOP cases
- Commons:Szerzői jogi szabályok területenként/Szovjetunió
Jegyzetek
- ↑ a b Kazakhstan Copyright and Related Rights (Neighboring Rights). WIPO: World Intellectual Property Organization (2018). Retrieved on 2018-11-03.
- ↑ Law No. 6-I of June 10, 1996, on Copyright and Related Rights (as amended up to Law of No. 419-V of November 24, 2015). Kazakhstan (2015). Retrieved on 2018-11-03.